Rohanó világunkban szinte már alig maradtak dolgok, amelyeket feltétel nélkülinek, tisztának nevezhetünk. Talán csak a gyermeki szeretet ilyen. Karácsony tájékán nincs az a gyerkőc, aki nem várná izgatottan az elkövetkező napokat.
Az öregbab orrfacsaró „illata” átjárta a szobát. Jóanyám megbízott valakit a családból, hogy vacsora után némi fondorlattal csaljon el a karácsonyfa közeléből, és mikor a csomagolt ajándékok mindegyike a helyére került, Bori hangosan kiáltott.
Megjött a Jézuska!
Papa háttal ült a péterkályhának a derekát melengetve, apu csípőre tett kézzel állt meglepődést színlelve, mama az ajtófélfának támaszkodva mosolyogva várta azt, amit már mindenki tudott rajtam kívül: mit is rejtenek a csomagok.
Mindenki megkapta a maga ajándékát, és anyu azért gondoskodott mindnyájunk számára egy kis meglepetéssel is.
A csomagok kibontása gyorsan ment, és az elkövetkező napok semmittevése az ünnepek fényében telt el.
A fentebb említett személyek mindegyike már a mennybe költözött, és talán Ők is karácsonyt ülnek odafenn.
Emlékezzünk szeretteinkre, és áldott békés karácsonyt mindenkinek.