1978-ban még csak 16 ország válogatottja vett részt a vébén. A FIFA döntése értelmében 2026-ban már 48 válogatott állhat rajthoz. Megpróbálom kérdések és válaszok formájában összefoglalni a véleményemet.
Kinek jó az, hogy 48 csapatos lesz a világbajnokság?
A szponzoroknak. Meg a FIFA-nak. Több ország, nagyobb felvevőpiac, több pénz. Óvatos becslések szerint is plusz 1 milliárd dollár. (Ha Kína és India is kijut, az lesz a jackpot.)
A szponzoroknak (Adidas, Gazprom, Visa etc.) van-e beleszólásuk egy ilyen döntésbe?
Elvileg nincs, de ajánlott olvasmány e témában Thomas Kistner német újságíró magyarul is olvasható könyve, a FIFA-maffia. Kistner, a Süddeutsche Zeitung oknyomozó újságírója levezeti, hogy Joao Havelange és Sepp Blatter is az Adidas embere volt, s a döntések hátterében a sportszergyártó cégeket és a szponzorokat kellett keresni.
„Ez a bővítés nem a pénzről szól, hanem a fociról” – mondta Gianni Infantino a BBC-nek.
A Télapó pedig létezik… Nem, itt semmilyen sportszakmai szempontok nem játszottak szerepet, csak és kizárólag a bevétel maximalizálása. Jót tett volna a focinak, amikor a BEK helyett az Adidas egykori marketingesei létrehozták a BL-t? Változatosabb lett? Izgalmasabb? Nem. A BEK-ben szűkebb volt a mezőny (hiszen csak a bajnokok indulhattak), mégis sokkal több különböző csapat fordult meg a negyed- és elődöntőben, mint a BL-ben. (Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy voltak olyan évek a BL-ben, amikor még több meccsel – dupla csoportkörrel – kísérleteztek, 1999 és 2003 között. Unalomba fulladt.)
Ki mindenki lesz ott a vébén?
Egy szemléletes bemutató:
World Cup 2026 pic.twitter.com/ik1yfCrvYI
— a d i l (@Barzaboy) January 10, 2017
Az Európa-bajnokságnak jót tett a létszámbővítés?
Ha eltekintünk az érzelmi töltettől – hogy mi, magyarok is ott voltunk –, akkor be kell látnunk: minden idők talán legunalmasabb Európa-bajnokságát láttuk. A csoportkör teljesen érdektelen volt (leszámítva a mi privát eufóriánkat), a nagyok csak a kieséses szakaszban kapcsoltak rá.
De hiszen Izland szereplése meseszerű volt! Ezért kellene megadni az esélyt a kicsiknek a vébén is, nem?
Tévedés, hiszen az Eb-selejtezőkből csoportelsőként továbbjutó Izland éppen arra jó példa, hogy az ún. kiscsapatok önerőből is képesek nagy dolgokra, s nem kell ehhez külső segítség, a mezőny felduzzasztása stb.
A FIFA megakadályozza, hogy unalmas meccsek legyenek, ezért a döntetleneknél már a csoportkörben büntetőpárbaj jön!
Bravó. S ez még foci? Vagy már cirkusz?
De nyugi, a FIFA jó irányba tart, kábé így:
A döntés melletti első érv: mindenkinek meg kell adni az esélyt.
Persze, de ezt az esélyt megkapják a selejtezőkben. A világbajnokság presztízsét éppen az adta, hogy csak a legjobbak vehettek rajta részt. S minél nehezebb volt bekerülni az elitbe, annál nagyobb értéke volt a vb-szereplésnek. Ha egyre több középszerű válogatott kapja meg az esélyt a vb-szereplésre, akkor egyre több középszerű meccset látunk majd.
A döntés melletti második érv: a futballvilág nem szűkülhet le Európára, ezért kell a többi kontinensen növelni a vb-résztvevők számát.
Ezért aztán Afrika a jelenlegi 5 válogatott helyett 9-et indíthat (többet, mint a világbajnokságokon kilenc aranyat szerző Dél-Amerika), s a Concacaf-zónából is minimum hat válogatott jut ki. Ez azt jelenti, hogy ha a 2026-os vébét az USA rendezné (és a házigazda jogán automatikus résztvevő lenne), akkor a FIFA aktuális világranglistáját véve alapul Észak-Amerikából és a karibi térségből Costa Rica, Mexikó, Panama, Haiti, Honduras és Curacao (!) is vb-résztvevő lesz 2026-ban.
Egy Haiti–Üzbegisztán vb-meccs? Vagy egy Katar–Curacao?
Aha.
Mi lesz a következő lépés?
Passz. 64 csapat? 80 csapat? Logikailag ez következik. A Panini-album pedig így fog kinézni:
The Panini 2026 FIFA World Cup Sticker Album released… pic.twitter.com/aWFiZF93Bk
— Footy Humour (@FootyHumour) 2017. január 10.