Eldöntöttem, hogy legközelebb, ha lesz öt nyugodt, ép percem, akkor összeírom magamnak az anyaság áldásait, és kiteszem a lakásba emlékeztetőül, mégpedig egy olyan helyre, ahol mindig szem előtt van. Mert így igaz, egy új kis lélek születése szeplőtelen áldás, maga a csoda. Erre a csodára pedig minden anyának a nap minden percében rá kell(ene) csodálkoznia.
De már odébb is fújom ezeket a giccses szappanbuborékokat. Őszinte leszek. Nem minden perc arany, és nem minden nap olyan édes. Sőt!
Fotó: Ottofi József / Flickr
A legtöbb nap nem az. Inkább küzdelem: az állandó kialvatlansággal, az önuralommal, a férjeddel, az anyóssal, a szomszédokkal, kutyával-macskával. Persze mindeközben mosolyogj, légy derűs, illatos, vágyakozó, de gondoskodó és megértő is! Ha az kell, szilárd kőszikla, máskor biztos menedék. Cinkos is, kispajtás, áhítatos szűz, mocskos fantáziájú zaklató. Minden légy, mégpedig egyszerre!
De hol maradsz Te, Anya?
Egy idő után már csak azt hallod ki a tömeges kívánságáradatból, hogy „…légy”. Azt már nem tudod kivenni a zsúfoltságból, hogy pontosan milyen is légy. Mindenki mást mond, összevissza beszélnek, sőt, egymással teljesen ellentétes dolgokat állítanak, még egymással is veszekednek. De egy mindben közös, próbálják megmondani, hogy mi a jó neked és a gyermekednek.
Annyi az elvárás, annyi a megfelelési kényszer és olyan szerteágazó a felelősséged másik felé is, hogy Te már szinte ott sem vagy.
Eltűntél a hatalmas elvárásrengetegben, elnyelt a sok ilyen, meg olyan “…légy”.
Egy tapasztalatlan, kezdő anyuka addig-addig megy a kért, kéretlen tanácsok után, míg egyszer csak rájön – és sajnos legtöbbször a maga kárán – hogy teljesen feleslegesen rója a hosszú és fárasztó kilométereket a megfelelés és mások elismerése felé. Minden anyuka útja más. De egy dolog ezt felismerni és megint egy másik vállalni is. Vállalni először a család, majd a barátok előtt.
Újdonsült anyaként mégis mire hivatkozva magyarázhatod az igazadat, amikor a nagyik sokkal jobban tudják? Te hogy mondhatsz bármit, amikor az egészről még semmit sem tudsz?
Nagyon nehéz. De az Anya Te vagy! Benned van minden erő, minden megoldás, minden vigasz, amire ennek a kicsi léleknek szüksége van. Te vagy a biztos pont, a gyermeked pedig a világod közepe. Te vagy, aki a legjobban ismeri őt!
Ugyan az egymást követő korosztályoknak mind megvannak a maguk vesszőparipái, akkor sem biztos, hogy az épp divatban lévő eszköz a Te kisbabádnak megfelel. Számos ellentmondás feszül a nagyszüleink generációja és a miénk között.
Nekik a járóka, nekünk a hordozókendő, nekik a “hagyom sírni”, nekünk a köztünk alszik, stb.
A megoldást viszont egyedül Anya tudja. Anyának lenni pedig egyet jelent az erővel, kitartással, reménységgel és szeretettel; ha kell, egy egész világgal szemben is.