Hal vagy mangalica…? Fesztiválon jártunk! (I.)

Kinek a pap, kinek a papné… : ) Kinek a hal, kinek a mangalica! Ezt valljuk mi is Gocoň Péterrel, és úgy döntöttünk, mindkettőt megkóstoljuk… : ) Egy szép, napos szombat reggel Budapest felé vettük az irányt, egy találkára igyekeztünk a nyáron megrendezendő Klikk Out Midsummer Party miatt (erről később), ám szerencsénkre két gasztronómiai jellegű fesztivált is meglátogathattunk, melyek közül az elsőről írt élménybeszámolómat alább olvashatjátok, a másodikat pedig hamarosan…! : )

X. Mangalica Fesztivál, Szabadság tér, Budapest (a belépés díjtalan)

Üres hassal, és mondhatni kései reggelire érkeztünk, amelynek illatát hamarabb éreztük, mint ahogy az ételt megláttuk… : ) Az ínycsiklandozó finomságok illata úgy terjedt a levegőben, akár egy jó szándékú „örömvírus”. A fesztivál nem nagy területen zajlott, ám gasztronómiai szempontból nagyon érdekesnek mondható.

Ha az ember meghallja a mangalica varázsszót, akkor azonnal a kurta farkú, szőrös disznó húsának vagy zsírjának kevesebb koleszterintartalma jut az eszébe. Sajnos ki kell józanítani mindenkit, mert ez nem igaz! Mondhatni, inkább egy különleges tenyészetről van szó.

Akkor most finomabb a húsa? Ha egy átlagember elé mangalicából vagy hagyományos sertésből készült termékeket (hurka, kolbász, töpörtyű) tennénk, nagy valószínűséggel nem fog tudni különbséget tenni.

De akkor miért annyira felkapott, és mi a legfontosabb tulajdonsága? A vastagabb zsírrétege és a húsa zsírtartalma miatt kivételesen jó minőségű sonkát lehet belőle készíteni. Sajnos azonban világunkban nemcsak ez esetben kell a nevet megfizetni… : ) Nagyon kevés haszonállat büszkélkedhet ekkora marketinggel!

Ahogy kerestük a legmegfelelőbb  helyszínt bendőnk megtömésére, számtalanszor kóstoltuk a finomabbnál finomabb mangalicatermékeket. A fesztiválon azért biztosra mehettünk, hogy mangalicát fogyasztunk, hiszen a Mangalicatenyésztők Bizottságának állandó jelenléte egyfajta garanciát jelent. Látványosan sok sajtos pult volt a fesztiválon, de volt itt egyéb, giccset kínáló stand is.

Egyre erősebben éreztük a pecsenye illatát, az orrunk után haladva pedig meg is pillantottuk a pecsenyesütödét, amelynek pultjai roskadoztak az ételektől. A hatalmas kínálatból egy óriás rántott szeletre, májas hurkára és töltött káposztára esett a választásunk, amelyért ásványvizekkel együtt 10 500 Ft-t (35 €) fizettünk! Nem a legolcsóbb, ám ha éhes az ember…?!

Az ételek minőségével teljesen elégedettek voltunk, minden meleg is volt, frissen sült a rántott szelet, ám büszkén elmondhatom, hogy a csallóközi kenyérnek még a nagy Budapesten sem létezik párja!

A mangalicatermékek mellett kiváló magyar portékákkal, élőállat-kiállítással, helyben sült mangalicaételekkel, egészben sült malaccal, kiváló borokkal és pálinkákkal várták a vendégeket, mindemellett az elmaradhatatlan főzőversenyt is megtekinthettük, amelyre jövőre a Betyártanya csapata is benevez… : )

Késő délutánra szedtük össze magunkat, és vettük az irányt az V. Budapesti Halfesztiválra, a Vajdahunyad várába. Beszámolómat hamarosan olvashatjátok!

Ez a webhegy sütiket hassznál, hogy javítani tudjon a felhasználói élményen. Elfogadás Tovább