Amikor egy újságíró a cikke végén azt írja, hogy a folytatás hamarosan következik, megtörténhet, hogy ez a firkász végeredményben egy kiadós önszívatást gyakorol saját magán.
Jobbik eset az, ha ennek van visszhangja és a városban a firkász felé kiáltanak az emberek, hogy (mint ebben az esetben): Csili, mikor lesz a vetkőzős-felöltözős cikked második része, és miről lesz?
A disztingvált válaszom: Hamarosan!
Az igazság: Húúú, de sok kérdőjel van még a Sport utcában!
[pro_ad_display_adzone id=”3206″]
Felöltözés
Kora reggel van (06.15), belefér egy ,,tea-kortying”, óvatosan feltűröm a pizsamaingem ujját, és jöhet az első kattintás a billentyűzetre…
Eszméletlenül nagy nézősereg jelent meg a DAC–Zlín előkészületi meccsen. Mintegy háromezer néző!!! Hihetetlen erő, s egyben velős üzenet is. Kinek?
A vezetőség tagjainak. Konkrétan? Mindenkinek!
Annak a résznek, ahol miután elkezdődött az új éra, minél tovább, annál jobban a belső háborúkkal, övön aluli ütésekkel foglalkoztak. Ha a vezetőség e részének még nem kattant, hogy az a háromezer ember (bajnokin még több) nem ennek, hanem a profi és alázatos munkának a gyümölcsére kíváncsi, akkor előbb vagy utóbb az Őfelsége Foci kiköpi Őket magából – az önvédelem céljából.
Üzenet ez a vezetőség a részének, akik hozták magukkal (persze, nem mindenki) a progresszív, profi szemléletet. Az Ő feladatuk az empátia, megérteni, hogy a DAC nem érzés, emóció nélküli masina, és bizonyos témákat, szituációkat ezzel a tudattal is kell kezelni. Az Ő feladatuk kiérezni, mikor kell kemény, könyörtelen, profi menedzsernek lenni, és mikor empatikus és karizmatikus vezéregyéniségnek.
Mindkét ,,csoportnak”: ilyen momentumokból keletkezik a „native respect” egy-egy vezetőségi tagnál, nem pedig az erőt és hatalmat fitogtató viselkedésből, a karizmatikus vezér mögé bújva.
Ez a háromezer ember egyben egy óriási üzenet Domonkos Rolinak, Bögi Robinak (YBS), Horváth Zolinak, Puha Zolinak (Szívünk sárga-kék csoport) és a többi fanklubnak. Együttműködésre vagytok ítélve, mert ez a történet már nem csak rólatok szól. Felelősek vagytok a szurkolói közegért, a DAC-ért. Túl kell lépni azon is, hogy nem vagytok egyformák, és soha nem is lesztek. Az egymást átnevelés rossz út. Máshogy, de közösen, szívvel és ésszel. Ez a DAC!
Igen, a kitűzött célok szép dolgok, de legfontosabb rátérni a helyes útra, ott maradni és húzni a szekeret előre. De: mindenki!
Ma, a DAC-ban is ez a kulcsfontosságú kérdés, amelyre helyes válaszokat kell találni. Ja, még egy dolog. Erre az útra nem mehetünk kifakult rövidnadrágba, ideje felöltözni felnőttruhába, mert a nagy kihívások, a rettentően nehéz, de értelmes alkotások időszaka következik!
Tehát, erről szólt a felöltözés…