Ember a Marson 20 éven belül?

Mikor Elon Musk (PayPay, Hyperloop, SolarCity, Tesla, SpaceX) megalapította a SpaceX űrvállalatot 2002-ben, fő célja az volt, hogy forradalmasítsa az űrutazást, és mindenki számára elérhetővé tegye. Az ő felfogása szerint az emberiség vagy bolygóközi (több bolygón élő) fajjá válik, vagy itt ragad a Földön, és előbb-utóbb kipusztul.

Ami igaz is, hiszen ha az univerzum méreteiben gondolkodunk – márpedig ott vagyunk –, akkor az események bekövetkezésének ideje mindig előbb van, mint utóbb. Erre a problémára megoldást jelenthet, ha fogjuk a motyónkat, és szépen áttelepszünk egy másik bolygóra. A bökkenő csak az, hogy jelenleg egyetlen „élhető” bolygó van a közelünkben, a Mars. A vörös bolygón azonban korántsem olyan barátságosak a természeti viszonyok, mint amilyenek a legrosszabb esetben itt, a Földön. Az átlaghőmérséklet -63 Celsius, a felszínét viharok és egyéb barátságtalan viszonyok tarkítják, a légköre pedig nem belélegezhető az emberek számára. Az odautazással még nem is lenne túl nagy baj, a landolás viszont annál nagyobb fejtörést okoz a tudósoknak. Egy egytonnás szondát még valahogy letesznek a Mars felszínére, de ahhoz, hogy embereket és a rakományt is oda tudják vinni, legalább 40 tonnás űrhajó kell. Itt jön képbe a SpaceX újrahasznosítható rakétája, a Falcon 9. Ez a rakéta a kilövését követően nem visszazuhan és elég a légkörben, mint a korábbi társai, hanem ahogy felszállt, úgy le is száll egy erre kijelölt helyre.

Ez a technikai megoldás óriási mérföldkövet jelent az űrkutatásban, hiszen több millió dollárt spórolhatnak meg vele, és ez jelentheti a megoldást a Marson való landolásra is. A SpaceX, vagyis Elon Musk terve az, hogy 2033-ban útnak indítsák az első kapszulákat, amelyek embereket szállítanának a vörös bolygóra. A terv szerint a Mars-bázis darabjait már évekkel korábban odaszállítanák, amit az emberek érkezése előtt robotok szerelnének össze.

Az űrutazás 7 hónapig tartana. Ez az utazás azonban minden szempontból elképesztően veszélyes. Az emberi szervezetre a súlytalanságban nem hat gravitáció, vagyis a szervezetére azonnal egy idegen környezet hat, ami meghatározza a működését. A csontok és az izmok veszítenek a sűrűségükből és a tömegükből, ezért, ha nem edzenének napi 2,5 órát, az érkezés pillanatában, a hirtelen megnövekedő gravitációs hatástól az űrhajósok teste egyszerűen összeroppanna, és ez csak egy dolog a számtalan, még megoldásra váró problémából – csupán az utazással kapcsolatban, nem beszélve arról, hogy egy önellátó kolóniát szeretnének létrehozni a Marson. A tervet már egészen a 22. századik kidolgozták, egészen odáig, hogy a Marsot már 1 millió ember népesíti be, a légkör belélegezhető, és van természetes folyóvíz.

Persze ez az egész rengeteg kérdést vet fel. Az én első kérdésem például az, hogy a Marson született emberek vajon földönkívülieknek számítanak-e majd?

Donald Trump, amerikai elnök bejelentette, hogy a NASA hivatalos célja embert juttatni a vörös bolygóra. A Mars-program tehát valós, a megvalósulása pedig már csak idő kérdése. Addig még rengeteg áldozatot kell hoznia az emberiségnek, sok milliárd munkaórát kell beleölnie és ugyanennyi pénzt is, de szerencsére mindig lesznek olyan bátor úttörők, akik elsőként vágnak az ismeretlenbe, és ezzel vállalják a kockázatot, hogy az utánuk jövő generációknak ne kelljen.

Ez a webhegy sütiket hassznál, hogy javítani tudjon a felhasználói élményen. Elfogadás Tovább