Amikor a meccs végén megszólalt a játékvezetői sípszó, pár másodpercig csend lett a DAC Arénában. És most mi van? – mintha ezt a kérdést tette volna fel unisono a több mint hétezer néző… Aztán persze, zengett a Szép volt fiúk!
Mi van most? Hát az, hogy van még esély, és jó lenne, ha egyelőre mellőznénk hasonló mondatokat, mint ez:
– Eldőlt! Nem lesz ebből kupahelyezés!
Más. Miért nem nyertünk ezen a meccsen?
Elsősorban, az ellenfél kompaktabb csapat benyomását keltette. Le a kalappal, hogy nem pisiltek be a nekik szokatlan környezettől, és nem hajoltak meg előttünk, feladva a meccset, ahogy szokás más stadionokban ebben a szerencsétlen bajnokságban…
Mit produkáltunk? A csapatunk defenzív része.
A védelem közepe Šatka nélkül szilárdnak nem éppen nevezhető.
Két gól röviden, először a kapusra fókuszálva. Az első gól: a lövés nem volt olyan erős, hogy ne lehetett volna kitessékelni szögletre. A második gól: Matej rossz lábmunkáját és stílustalan kézmozdulatait láthattuk vetődés közben. Viszont, ha mindezt jól kivitelezi, akkor se biztos, hogy fogta volna a lövést. Ezekkel a mozdulatokkal csak lecsekkolta, hogy a labda szállt a maga útján, és szerencsétlenül tovább pattogott a testén…
De! Az első és a második gólnál is, ha tudjuk, hogy Matej bizonytalan, akkor miért számít a kipattanóra csak az ellenfél játékosa?
A vasárnapi meccsen a tavaszi szezonban már jól muzsikáló Ljubičić mintha fáradtabban és kevésbé aktívan játszott, mint eddig.
Nem értettem, miért kellett a végén pont neki visszahúzódni a védelembe… Marin ezen a meccsen sajnos eléggé inaktív volt…
Summa summarum: a középpályát inkább a Zólyombrézó uralta. Jobban mondva, kreatívabbak voltak, ezért szerintem megérdemelték a pontot.
A hangulat a stadionban. Félelmetes a tudat, hogy ezen a tétmeccsen akár nyolcezer (vagy még több?) néző is vásárolt volna jegyet, ha a stadionunk főtribünje már kész…
Hm… Szerintem, ez az időszak egy nagyon hasznos ténnyel gazdagította, úgy a vezetőséget, mint az egész DAC-közösséget.Újra kell definiálni a lehetőségeinket.
Talán kezdeném a már többször is felvetett elmélettel, hogy a DAC soha nem lehet bajnok egy olyan bajnokságban, amelyet „valamilyen módon” ural a két legismertebb klub elképzelése, miszerint:
a Fortuna Ligának úgy kell működni, ahogy ők fütyülnek, és persze uralja a politika.
Ne féljünk a jövőben akár bajnoki címről is beszélni! Nekünk nincs mitől félni, mert erősek vagyunk, és ennek a városunkon kívül haldokló bajnokságnak már most szüksége van egy ilyen sikeres DAC-ra…
Az aranyosmaróti on touron 761 DAC-szurkoló volt, amíg a Slovan–Eperjes meccsen 611 néző…
U.I. Kérek mindenkit, az Európa-ligáért az utolsókig harcoljunk!