Csölösztőn található az X-Bionic Sphere Resort sokfunkciós sportközpont, melynek legnagyobb részét az X-Bionic Equestor lovasaréna foglalja el. Ez Európa egyik legnagyobb és egyben legmodernebb, olimpiai szintű lóversenypályája. A komplexumban éttermek, wellnessközpont, mozi, színház, konferenciatermek és bárok is helyet kaptak. A vízi sportok kedvelőinek több medence áll rendelkezésére, ám mi teljesen más céllal érkeztünk. Szemügyre vettük a létesítmény egyik vendéglátóhelyét, az APANI japán éttermet.

AZ ÉTTEREM


Az írás megjelent a Klikk Out 2017/5. számában.

Este nyolc előtt érkeztünk meg Csölösztőre, ahol a sportkomplexum több mint 100 hektáron fekszik. Abból, hogy magába foglal egy hozzávetőlegesen 280 szobás szállodát, elképzelhetjük, mekkora.

Kényelmesen leparkolhattunk, hiszen a parkoló is óriási, akárcsak az a pompa, ami bent fogadott. Mintha nem is Szlovákiában, hanem egy külföldi, ultramodern, plázaszerű központban lennénk, üzletek nélkül. Monumentális épület, amelyben az APANI éttermet is csak a recepción való érdeklődés után találtuk meg. Ha máshogy nem, legalább a mozijába ellátogatni vagy csak úgy körülnézni mindenképp megéri.

Miután megtaláltuk az éttermet, még egyszer meg kellett néznem a nevét a bejáratnál, mivel a belvilága és arculata abszolút nem utal a felkelő nap országának egyetlenegy elemére sem. 

Nem állítom, hogy az étterem belvilága nem szép, de magamban csaknem gésának öltözött felszolgálókat, meghitt, alacsony asztalokkal és elhúzható ajtókkal, paravánokkal ellátott kis étkezőket vártam. Még japán zenével sem próbálkoznak egy kicsit melegíteni a kissé rideg színekben úszó helyszínen. Semmi egzotikum!

Többnyire két és négyszemélyes asztaloknál lehet helyet foglalni, amelyek egy része a bárpulttal megegyező magasságú. Csak néhány hagyományos méretű széket találunk, az étterem asztalainak közel fele padokkal van ellátva. Ezek a sörpadoknál kissé exkluzívabban vannak kidolgozva, de ugyanúgy háttámla nélküliek.

ELŐÉTELEK ÉS LEVESEK


Pár perc eltelt, míg társaságunkat egy jól öltözött és illedelmes pincér észrevette, de aztán az asztalhoz kísért. Az étteremben több vendég tartózkodott, mint vártam. Ezután, noha nem a legkényelmesebben, de helyet foglaltunk. Gondoltuk, legurítunk egy aperitifet, és egy HIBIKI nevű japán whiskyre esett a választásunk.

Nyilván az ára mutatkozott meg az ízvilágában is, hisz kissé keserű volt. 🙂

A Shinga Torii japán mester által kevert whisky-különlegességért meglehetősen borsos árat kértek, mivel egy európai norma szerinti felest 30 €-ért kínálnak.

Közel nyolc óra után adtuk le az előétel-rendelésünket, a felszolgálásig nagyon rövid idő telt el.

Fotók: Mundi József

A Tuna Tataki (13,50 €) villámgyorsan pirított tonhalszeleteket takart, amelyeket yuzuwasabi salátával tálaltak. A tonhal mélyvörös húsa jó minőségű, ízletes, kellően lédús és omlós állagú volt, rosé belsővel rendelkezett. A salátában érezhető volt a japán zöld torma ízvilága, ami nagyon kellemes összhatást eredményezett.

A Wakame saláta (5 €) a japán konyhában gyakran használt mélyzöld színű tengeri moszatfajta, amelyet tengeri fűként is emlegetnek. Kissé édeskés, a rizsecetnek köszönhetően egyúttal savanykás ízvilágát a szójaszósz és a szézámolaj teszi selymessé, tálaláskor pedig pirított szezámmagot szórnak rá.

Végül megkóstoltuk a Tempurát (12,50 €) is, ami 3 db rántott garnélarákot és avokádót takart. Ponzu mártással ékesítették, melynek összetevői a mirin (rizsbor), rizsecet, szójaszósz és a bonito halpehely. Érdekes, ám izgalmas ízvilággal rendelkező fogás volt.

A levesek közül megkóstoltuk a Miso shirut (4,30€). Ugyan csak az európai japán éttermek leveseihez tudom viszonyítani, de kijelenthetem, hogy még ezeken belül is átlagon aluli volt. Nem rendelkezett azzal a bizonyos bukéval, amellyel már többször találkoztam máshol.

Viszont az inkább thai, mint japán Tom Kha Gai (5,60 €) gyakori vendég volt az asztalomon thaiföldi utazásaim során. Itt minden rendben lenne, ha a leves legalább pikáns lett volna, és az ízhatását jobban meghatározza a citrom.

FŐÉTELEK


Marha steak (28,50 €)

Ha Japán, akkor sokan azonnal a Kobe steakre gondolnak, ám ez esetben biztosan nem Kobéban nevelkedett marha húsából készült a steakünk. Annak nagyobb lett volna a visszhangja… 🙂

Viszont annyit elmondhatok, hogy remek minőségű, nagyon puha, omlós, szaftos, ízletes steakszeleteket kaptunk. A steakszeletek szójacsírával, gombával és fokhagymachipsszel dúsított japán soba tésztán lapultak. A Japánban nagyon közkedvelt tésztának meglehetősen sok leve volt, ám ízhatása számomra nem volt teljesen kielégítő. Kesernyés ízvilága (valószínűleg a gombától) nem keltette a legjobb benyomást.

Sushi Omakase (28 €)

Mivel látogatásunkkor a konyhában épp egy szusi mester vendégeskedett, így hagytuk invitálni magunkat egy kétszemélyes szusikóstolóra.

Manapság nagyon népszerűek a hasonló degusztációs menük, főleg a felső kategóriás éttermek köreiben, amikor teljes mértékben a séf ajánlatára bízzuk magunkat. Az ilyen menü lényege, hogy a séf többfajta fogással mutatja be a teljes felhozatalt, így sokkal bővebb ízvilággal és színesebb kínálattal találkozhatunk az est folyamán.

Ami elsőre nyilvánvaló ebben az esetben, az ár kontra minőség és mennyiség. Terjedelmes szusitálat kaptunk két személyre, amely kiváló minőségű, friss halfalatos szusikkal volt tele. Wakame salátával, wasabival és pácolt szusi gyömbér társaságában érkezett az asztalra. A friss és zsenge szusifalatkák a legjobb választásnak bizonyultak az est folyamán.

ÉDESEM


A csokoládékocka vaníliás fagyival (5,50 €) egy hihetetlenül izgalmas desszert. Selymes csokoládéból készült, melyet fanyar erdeigyümölcs-egyveleggel és mennyei vaníliás fagyival tálaltak. Most is a végére maradt a legjobb fogás, és ezt semmiképpen se hagyjátok ki, ha erre tévedtek!

A házilag készített matcha fagyinak (4,50 €) szép halványzöld színe volt, ízvilágában a zöld tea dominált. Krémesre és nagyon ízletesre sikeredett, méltó befejezése volt japán gasztrotúránknak.

SZUMMA SZUMMÁRUM


A szuperluxus körülmények mellett az étterem belvilágát néhány hozzáértő szakemberrel már csak minimálisan kellene átalakítani színeiben, és kiegészíteni pár kényelmesebb ülő alkalmatossággal.

Az étteremben, akárcsak az egész komplexumban minden csillog-villog, tapintható a luxus, érezhető a rend és a tisztaság. Akár napi menüre is meglátogathatjuk, amelyet 10,90 €-ért szolgálnak fel.

Nagyon pozitív, hogy a konyha teljesen nyitott, így látni a séfek odaadó munkáját. Sőt, akár helyet is foglalhatunk a bárnál, és a séf kizárólag társaságunkkal foglalkozik, szemünk előtt egy spéci grillen készíti el a megrendelt falatjainkat. Nagyon elegáns és hatalmas élmény egy ilyen helyen látni, hogyan készülnek az ételeink.

A felszolgálóink nagyon kedvesek és figyelmesek voltak, ám a fehér kesztyű helyett inkább megtanulhatnák az ital- és az étlapot… 🙂 Nem gúnyolódni szeretnék, csak egy pincérnek mindig ismernie kell, milyen portékát kínál.

Biztosan büszkék lehetünk arra, hogy a Dunaszerdahelyi járásban található ez a világszínvonalú létesítmény. Igaz, hogy nem átlagos árkategóriát képvisel, de sok helyen szintén találkoztunk már hasonló árfekvésű éttermekkel, sokkal gyérebb szolgáltatáskínálat mellett.

A vacsora 213,60 €-ba került, amelyből az italok 106,20 €-t tettek ki.

Hangsúlyozzuk, hogy a fent leírtak kizárólag csapatunk tagjainak véleményét tükrözik.

A legvégére hagytam a legkellemesebb meglepetést, hogy magyarul szolgáltak ki minket, ami Somorján már ritkaságszámba megy!