Hat Bécsben töltött év után piros-fehérre cseréli az eddig viselt zöld-fehér színeket Novota Jani, a bécsi Rapidnak búcsút intő, egykor nálunk, a DAC-ban is védő kapus. Kétéves szerződést írt alá a Debrecennel, ahová azért igazolt, hogy állandó játéklehetőséget kapjon, s így a szlovák válogatott keretébe is visszaküzdhesse magát. Nagyon nehéz volt elválnia a Rapidtól, de – mint mondja – most egy új ország és új csapat vár rá, ezért lelkesen várja a kihívásokat és a magyar bajnokság július 15-i rajtját. Novota Janival a debreceni szerződése aláírásának napján beszélgettünk.
Hogyan kerültél a császárvárosból a cívisvárosba?
Múlt hét kedden (június 20. – a szerk. megj.) találkoztunk először Debrecenben. Harsányi Zoli menedzsere intézte az átigazolást.
Az írás megjelent a Klikkout 2017/7. számában.
Ő ajánlott ide, mert tudta, hogy a DVSC-nek kellene egy kapus. A klubvezetők megkerestek, és valójában mindenben meg is egyeztünk. Kezet adtunk egymásnak, aztán hazamentem, hogy elkezdjük a költözködést Bécsből. Amiben tudtam, segítettem, de a feleségem és a fiaim még most is ezzel foglalkoznak, mert nekem időközben vissza kellett jönnöm Debrecenbe, hogy aláírjuk a szerződést. Most még fura, hogy egyedül vagyok, de pár nap múlva már a családom is mellettem lesz, és onnantól kezdve minden rendben lesz.
Milyenek az első benyomásaid a városban eltöltött pár nap után?
Nagyszerűek. Egy kertes házba költöztem be, amely a külvárosban található. A környék nyugodt, a szomszédok pedig kedvesek és segítőkészek. Bízom benne, hogy a gyerekeimnek is tetszeni fog az új lakóhelyük.
Amennyiben mégsem felelne meg a családom számára ez a ház, lehetőségünk van elköltözni innen, de nekem nagyon tetszik a környék.
Debrecen Magyarország második legnagyobb városa, nagyon sok a zöld terület, parkok, játszóterek tarkítják a városrészeket. Az is jó, hogy nem kell új nyelvvel ismerkednem, bár ezzel talán nem lett volna gond, mert a magyar és a szlovák mellett angolul és németül is beszélek. De azért mégis a legjobb, ha az anyanyelvemen kommunikálhatok a közvetlen környezetemben.
Mikor határoztad el végleg, hogy hat év után elhagyod a Rapid Wient?
Nagyon nehéz döntés volt ez számomra, hiszen a családom már teljesen beilleszkedett ott. De az utolsó egy évben úgy éreztem, hogy szükségem van a váltásra. Nem jutottam játéklehetőséghez, és nagyon hiányzott a védés, meg a tétmeccsek. Tavasszal már érlelődött bennem a döntés, majd összeült a családi kupaktanács, és úgy döntöttem, úgy döntöttünk, hogy klubot váltok.
Magadban már lezártad az időszakot, amit a Rapidnál töltöttél?
A búcsú nagyon nehéz volt. Amikor utoljára beléptem az öltözőbe, az valóban kemény pillanat volt. Soha nem kerültem a foci kapcsán ilyen helyzetbe.
Sikeres hat évet éltem át a klubban, tényleg jól éreztem ott magam.
Jó meccseket játszottunk, Európa Liga csoportkörben négyszer is szerepeltünk a hat év alatt. Valóban fantasztikus volt, de ez a dolog már lezárult. A Rapid innentől kezdve már történelem, amit soha nem felejtek el, és mindig a szívemben marad. Mindig büszke leszek arra, hogy a Rapid Wien játékosa lehettem.
Miért épp Debrecenre esett a választás?
Bevallom, körvonalazódott más lehetőség is, de egyik sem volt ennyire konkrét ajánlat, mint a Lokié, és ők mutatták a legnagyobb érdeklődést irántam. Herczeg András vezetőedzőről is jó benyomásaim vannak. Olyan szakember, aki már sokat elért a Debrecennel.
Mindenképp európai klubban akartam védeni, csak Oroszországot és Törökországot zártam ki a lehetőségek közül.
Igaz, hogy Debrecenben messzebb leszünk az otthonunktól, Békétől, mint Bécs, de ezt tartottuk ésszerű lépésnek. A család szempontjából is.
Mi volt az, amivel sikerült a Loki vezetőinek rábeszélniük, hogy a játékosuk legyél?
Itt lehetőséget kapok, hogy bizonyítsak, és hogy újra formába lendüljek. Természetesen meg kell küzdenem a helyemért, ez teljesen normális, de én mindent meg fogok tenni azért, hogy én legyek az első számú kapus a csapatban. Sokat számított az is, hogy a gyermekeim szeptembertől magyar iskolába, ill. óvodába járhatnak majd.
Persze arra is odafigyelünk majd, hogy emellett németül se felejtsenek el,
mert már elég jól megtanultak. Az is szempont volt, hogy ne szakadjunk nagyon messzire az otthonunktól. Úgy érzem, ha itt sikerül a napokban berendezkednünk, és elkezdődnek a normális hétköznapok, akkor már minden rendben lesz.
Hogy tetszik a Nagyerdei Stadion?
Gyönyörű. Az edzőközpont is nagyon jól ki van alakítva, kiváló minőségű pályák vannak itt. Akadémia is működik Debrecenben, úgyhogy a legkisebbektől kezdve a profi csapatig mindenki számára nagyon jók a feltételek. Valójában minden megvan, amire a csapatnak szüksége van. Az pedig csak rajtunk múlik, hogy sikerül-e megtöltenünk a stadiont. Én minden erőmmel azon leszek, hogy a lehető legtöbbet nyújtsam a pályán. Majd meglátjuk, mire lesz ez elég.
Milyen céljai vannak a csapatnak? Az előző szezonban épphogy megúszta a kiesést a Loki.
Természetesen szeretnének jobban végezni, mint a múlt idényben, hogy ne kelljen izgulni még az utolsó fordulóban is. Biztos, hogy nagyobbak a célok, de konkrét helyezésekről egyelőre nem esett szó.
Azért is vállalkoztam erre a feladatra, mert kihívást jelent számomra.
Szeretném, hogy velem együtt a csapat sikeres legyen ebben a szezonban. Hiszek benne, hogy tényleg védeni fogok, és hogy sok győzelemhez segítem a csapatot. Úgy érzem, megvan a kellő tapasztalatom, sok meccset levédtem már nemzetközi szinten is.
Van olyan debreceni játékos, akit már régebbről ismersz?
Személyesen egyikükkel sem találkoztam korábban, de Tőzsér Dani, Szilágyi Peti és Tisza Tibi neve nem csengett ismeretlenül számomra. Ezalatt a pár nap alatt azt szűrtem le, hogy a csapat emberileg nagyon rendben van. Úgy érzem, hamar megtaláltuk a közös hangot, és biztos vagyok benne, hogy nem lesz gond a beilleszkedéssel.
A magyar bajnokság július 15-én rajtol. A Loki első ellenfele épp az a Mezőkövesd lesz, melyet tavasztól Radványi Miki irányít, akivel együtt a DAC-szurkolók kedvencei voltatok.
Örülök, hogy újra látjuk majd egymást, mert már rég találkoztunk. A foci kicsit másfelé vitte az útjainkat. Nagyon jó edzőnek tartom Mikit, és örülök, hogy ellene játszhatok. Tudom, milyen focit játszat a csapataival, de biztos vagyok benne, hogy mi is jól felkészülünk majd a nyitó fordulóra. Nekem pedig a pályán kell bebizonyítanom, hogy van itt helyem.
Nemcsak országot, csapatot is cserélsz. Új körülmények, új szurkolótábor is vár rád, amelynek bizonyítanod kell. Bár a magyar bajnokságban lényegesen kevesebb néző előtt fogsz pályára lépni, mint az osztrák Bundesligában. Ezzel számolsz?
Az mindig sokat nyom a latban, hogy hány szurkoló látogat ki a mérkőzésre. Bárhogy is lesz, próbálok majd a saját teljesítményemre koncentrálni. Ha a csapatnak menni fog, látják rajtunk, hogy küzdünk és hozzuk a meccseket, akkor a nézők is visszatérnek, és újra jó hangulat lehet a stadionban.
A szlovák válogatott keretéből tavasszal kikerültél. Látsz-e még esélyt arra, hogy Ján Kozák behívjon a csapatba?
Nagyon bízom benne, mert ez is közrejátszott abban, hogy klubot váltok. Amikor eldöntöttem, hogy elhagyom a Rapidot, az volt a fő szempont, hogy védeni szeretnék. Nem pulykakakasért szerződtem Debrecenbe, ahogy a dal mondja.
Hála Istennek jól érzem magam, jól megy az edzés is, a korábbi vállsérülésem is teljesen rendbejött.
Nyugodtan tudok koncentrálni a futballra. Hiszek benne, hogy ha itt lehetőséghez jutok, és jól fog menni a csapatnak is, meg nekem is, akkor újra kapok meghívót a válogatottba. Szeptemberben már szeretnék benne lenni a keretben.
Harminchárom éves múltál. Azon már gondolkodtál, hogy ha letelik a most aláírt szerződésed, hol folytatod majd?
Természetesen, gondolkodtam már erről az aláírás előtt. Ha védeni fogok és sikeres leszek, akkor majd meglátjuk, mit mond két év múlva a vezetőség.
Alakuljon bárhogy is, előbb-utóbb szeretnék hazamenni, és nyugodtan letelepedni, mert valóban jó volt Bécsben is, és bízom benne, hogy itt is jó lesz, de aztán ideje lenne már véget vetni az ingázásnak,
egy helyen lakni, és élvezni a nyugodt hétvégéket. Az biztos, hogy továbbra is a focival szeretnék foglalkozni, mert ezt csináltam egész életemben, ehhez értek és ebben lelem örömöm. Hogy milyen formában, az majd elválik. Először inkább fiatalokkal foglalkoznék. A vezetőedzői munka jelenleg még nem vonz. Az is lehet, hogy ez változni fog, de jelenleg csak kapusedzőként tudom elképzelni magam a távlati jövőben.