ahogy a porlasztó hőségben ásító

emberhordák elszomorító

módon osztják az észt tompító

ostobaságokat az idén téridőt hajlító

dalról, miközben otthon lapító

üzemmódban tolják, csábító

táncot lejtve, magukat végig simogatandó!

 

Parasztvakító

egy szám, szó se róla, Portorikkó

lett a földmag egy nyárra, a csajokat kábító

fonsi meg a dedijenki érlazító

szerzeménye viszont vérlázító

dühöt bontakoztat. Undorító.

 

Noha a csávók világot nem másító

gondolatokkal horpasztanak pucsító

hölgyek közt, de mégis mit vártál, amigó?

Kantot, Kierkegaardot vagy Nietzschét domborító

eszmefuttatást? Az emberiség jelenéről tudósító

értekezést? Akkor neked ott a halkító

gomb, nehogy az elefántcsonttornyodból, elmefakító,

burzsuj kisujjadat antennásító

álsznobságod erődjének rácsos ablakából ásító

hangon ki merd ejteni: köszi, ez felszabadító!

 

Mindeközben a sorvégeket értetlenül is ordító,

sőt, egymást tovább hangosító,

az összetartozást ezzel nyelvfüggetlenül is tartósító

embertömeg csípőt hasító

lazasággal, összekacsintó

pimaszsággal, huncutsággal visító

masszája az ennek ellenkezőjét állító

hangos prűdöket túlsikítandó,

üvölti: Hagyjátok békén, hadd szóljon már az a büdös Despacito!

MEGOSZTÁS
Szilvási Tibor
Európai, szlovákiai magyar, környezet-, állat- és emberbarát fickó vagyok, 2008-tól hír- és kattintásvadász, nyelvtannáci firkász.„Always Look on the Bright Side of Life“ (Monthy Python)