Nyitra–DAC 3:1
Egy tényállással kezdek. Hosszú idő után ésszerű a csapatépítés. Viszont a játékosállományban még mindig maradtak olyan játékosok, akik nem biztos, hogy teljes mértékben megfelelőek arra a stílusra, amelyet jogosan preferálunk. A klub illetékeseinek sajtónyilatkozataiból az jön le, hogy ez a cél, ami hihető is, hiszen kézzelfogható, logikus erősítéseket csábítottak a Sport utcába…
Lényegesnek tartom, hogy a nyitrai meccs elemzésénél ne csak globálisan értékeljem a csapatot, hanem azt is alaposan kivesézzem, hogy mire képes a csapat a hazai, illetve az idegenbeli meccsen.
Kezdem az edzővel és az idegenbeli meccsel. Már az előző (megjegyzem, hogy hazai) meccsen észrevehető volt, hogy nem éppen agresszív a védekezésünk, a zsolnai játékosok sokszor szabadon vették át a labdát, és amikor elfáradtunk a vendégek tiki-taka stílusánál, nem érkeztünk a párbajokba.
A nyitrai meccsen, mivel egy idegenbeli kilencven perc kimondottan parancsolja az agresszívabb védekezést, az időben érkezést a párbajokba, és nem éppen kifizetődő a területvédekezés, ez lett a vesztünk.
Az igaz, ha Čmelík ezt nem képes vagy nem akarja csinálni, ha Vida is a defenzívában néha vérbeli ütközés nélkül fejezi be a meccset, és még sorolhatnám az offenzív játékosokat, akkor ez kezd gondot okozni.
Viszont nagy gáz, ha idegenbeli meccsen úgy védekezünk, mint a hazai első gólnál Zsolnával szemben…
Egyszerűen nem lehet az, ha egy játékos defenzív feladatba kerül, akkor annyira elkésik, mint Davis, aki ráadásul a lövésre készülő játékosra nem lépett ki, hanem megállt, és összehúzta magát, hogy ne fájjon, ha eltalálja a labda. Nem nagyon figyeltem, hogy az NB1-ben milyen védekezést applikált Rossi, de
szerintem, ami az agresszivitást illeti a védekezésben, ez nem lesz elég a szlovák ligára, főleg az idegenbeli meccseken.
Igaz, nincs rá állomány az offenzív részünkben, de az edzőtől keményebb és feszesebb védekezést kell befecskendezni a srácokba. Picit gáz, ha a defenzív játékosok se ,,lépnek oda”…
Galád edző titokzatosan beszélt arról, hogy a félidőben egy taktikai húzást csinált, amelyre nem tudtunk reagálni…
Megjegyzem: szerintem nem történt semmi korszakváltó, egyszerűen ilyen védekezésnél bármi az oka, ha akármelyik hazai csapat elkezd aktívabban támadni, akkor előbb vagy utóbb sikerül gólt rúgnia.
Nyitra teljesítménye, úgy ahogy a miénk, hibával, taktikai bakikkal, pontatlansággal volt tele – egyértelmű, hogy két jó csapat játszott, de egyik se volt tegnap kompakt, és mindkét csapatnak volt egy negyvenöt perces rövidzárlata.
A derbi megkapta a kellő közönségi hátteret, de azt hiszem, hogy a fent említett dolgok miatt még egy dolog nem volt rendben – ennyi néző előtt sem a nyitraiak, sem mi, nem játszhatunk olyan passzív félidőket.
A kapott gólokról. Az elsőt már említettem, Davis „viselkedése” nem segített bizony, és mi van Macejjel? Gyorsabb láb kellene.
Második gól. Egyértelmű kapushiba, de még az sem segített nekünk, hogy a hátvédünk nem blokkolta a góllövőt. Ezt Marin nagyon tudja.
Harmadik gól. Azt hiszem, hogy Kalmár nagyon rossz helyre rúgta ki a szöglet után a labdát, ezt gólpassznak is lehet nevezni – azt hiszem, hogy ez a lövés, így eltalálva, védhetetlen volt.
Kedvenc témám: Čmelík. Idegenbeli meccseken, főleg, ha labdát szerez vagy kap, és ha nincs, aki mutatkozzon neki, akkor csapkod, ezt viszont orvosolni lehet aktívabban mutatkozó játékostársakkal. Azok a flegmaságok meg a KNBL, azt viszont neki kell eldönteni, hogy szohi… Lenyugodhatna, de ez talán több ember dolga, nem csak az edzőé. Értékes játékos, ezt láttuk, amikor jött Divković, aki akart, de nem igen jutott játékba.
Suma summarum: Ez a meccs jó volt arra, hogy erősen felhívta a figyelmünket a mozaik hiányzó részecskéire. Korrigálni kell ezeket a dolgokat, vagy így mondom: DAC, segíts magadon, az Isten is megsegít.
Személy szerint, bár az első félidő után nem vártam, nem „haragszok” erre a vereségre. Legalább mindenki látta – játékosok, edző – hogy hol vannak a hiányosságaink – nem csak ezen a meccsen…
U.I. Ez volt az én véleményem, holnap pedig olvashatják egy-egy játékos alaposabb boncolgatását Szigeti Attilától.