Hol volt, hol nem volt, a Sport utcán innen, a magyaros Zerdán túl, éldegélt egy hangya meg egy tücsök. Mindenki ismeri ezt a történetet ugye?!

Az egyik szorgalmasan dolgozik, a másik meg csak muzsikál. De csak a tücsök komát halljuk meg. Csak rá kíváncsi mindenki. Olyan szépen húzza a nótáját, nem lehet megunni. Szegény hangya bánatában el is költözne tán, ha volna hova.

Kapcsolódó: 

Rosszul játszottunk, de mi a francot műveltek a vendégek a bírókkal?

Lelkes Ernő fotógalériája a DAC–Sároseperjes mérkőzésről

Szokatlan el-döntetlen!

De ő itt született, ez az otthona. Itt a családja, meg a kedvenc csapata is. Ezért aztán alázatosan marad és teszi a dolgát nap mint nap. Csodát vártunk, de elmaradt.

Egy megható perc, meccs előtt, mikor szem nem marad(hat) szárazon. Egy percre a tücsök is elhallgatott, a hangya is megállt.

Csodát vártunk, ami nem is lett volna akkora dolog. Feltörhetetlen az ellenfél védelme. Azt az egy gólt meg elcsalja az a fekete ruhás fazon ott. Az a sípmester. Mester? Rakd el a hangszered jó mélyen. Csaltál!

Ciripeljen inkább a tücsök helyetted!

Kilencven percen keresztül tombolt a B-közép. Űzte, hajtotta! Kevés volt. Mégis sokkal több! Állhatna itt ezen a helyen egy Simon Tibi idézet, vagy a másik úriemberé. A Bill Shankly-é.

 

De nem! Mi megtettük a „kötelességünket”, a meccset megnyerni nem tudjuk helyettetek. Pedig de szeretlek DAC-om. Most mégsem járt a taps. Majd legközelebb.

Addig dolgozzatok szorgalmasan, mint a hangya, hogy muzsikálhassatok úgy, mint a tücsök. Ez egy csodás emberi jellem. Te döntöd el, mikor melyiket eteted.

P.S.: Engem is megetettek, megitattak. Épp, hogy be nem takargattak. Úgysem tudtam volna aludni, hallottam, ahogy a koma muzsikál: ciripp ciripp, csak 0:0 lett ciripp…

 

Roberto

Címlapfotó: Lelkes Ernő

MEGOSZTÁS