Betyár a Grundról 6.

1980–1985, csak egy ugrás az első ligáig

Fehér, falazott óra mutatta az időt és az eredményt. Hogy ketyegett-e, nem tudom, de arra emlékszem, hogy nagyon vártam egy kétszámjegyű győzelmet, mert az „órásmesternek” komoly gondot okozott volna kirakni. Ott ugyanis csak egy számjegy fért el.

Édesapám sokszor lelépett otthonról hétvégenként, aztán beszámolót adott az élményeiről. Mindig az elejétől kértem.

Az előző részek:

Betyár a Grundról 1., 2., 3., 4., 5.

65-ben az árvíz kergette be őket Csilizradványról a városba, és suhancként azonnal megtalálta a pályát. Mesélt a divíziós évekről. A kinti meccsekről, ahol akkortájt az esernyő is kéznél volt, de nem mindig az eső miatt.

Lelkes Ernő felvétele

A pirított napraforgó illata még mindig az orromban van. Ahogy bejárta a lakás minden zegzugát, tudtára adva mindenkinek, aki él és mozog, hogy ma meccs lesz. Játszik a DAC!

Az 1979/1980-as idény meghozta a sikert. Tíz pontos előnnyel jutottunk a második vonalba. A legtöbb gólunkat Szikora György szerezte, aki egyben másodedzőként is részt vállalt a sikerben. 1966-ban megjárta a Maracanát, ahol a brazilok Fehér Pelének nevezték el. Talán minden idők legjobb felvidéki labdarúgója volt és később edzőként is bizonyított.

A Vladimír Hrivňák edző, bajnokcsapatának teljes kerete:

Majthényi, Dudás, Végh, Ľupták – Domonkos, Horváth D, Izsmán, Leskiv, Bíró, Janiga, Füssi, Kalmár Gy., Tóth K., Lainc, Krištóf, Tősér, Sill, Bajcsi T., Bajcsi L., Nagy G., Baránek, Brosz, Lépes, Szikora, Tóth L., Mikus, Velický, Thaly, Majoros, Józsa.

A 2. liga (1. SZNL) első idényre érkező erősítéseken túl, szóba került a központi lelátó átépítése is. Indokolt volt, hiszen a dunaszerdahelyi foci soha nem látott tömegeket vonzott. Weisz Mihály a TE (TJ DAC Poľnohospodár) elnöke a tervrajzokat is bemutatta 81-ben. A játékosaink burkoltan profik lettek, hála a környékbeli üzemeknek és termelőszövetkezeteknek. Mindenkinek volt egy fiktív munkahelye, de ténylegesen csak a focival foglalkoztak. Az őszi sikeres szereplést a középmezőnyben fejeztük be:

1980/81 – 11. DAC (30 9-11-10 47:42) 29 pont.

 

A következő szezon sokkal kiegyensúlyozottabb képet mutatott. A Jačianský–Szikora edzőpárossal elért őszi 7. helyezésen, a stafétát átvevő Richtárik–Školek duó egyet javított. A kapuba Veselý érkezett, aki ezután hosszú évekre kibérelte az 1-es számú mezt a DAC-ban. Még a télen partiban voltunk egy edzőmeccs erejéig az akkori szovjet bajnok Dinamo Kijevvel is – 1:1.

1981/82 – 6. DAC (30 12-8-10 44:38) 32 pont.

 

82-ben őszi bajnok lett a Szikora vezette DAC, aki mellé ezután egy hasonló kaliberű legenda érkezett, Gőgh Kálmán személyében. A bajnokságban legnagyobb vetélytársunk a besztercebányai katonák voltak. Nem csoda hát, hogy 1983. március 19-én a televízió kamerái is élő adásban közvetítették a feljutásért vívott rangadót Dunaszerdahelyről. A bajnokság végén 4 ponttal maradtunk le az első helyről. De az aktuális magyar bajnokot, a Győri ETO-t 2:1-re megvertük a hagyományos május 1-i gálán.

1982/83 – 2. DAC (30 19-6-5 62:31) 44 pont.

 

A következő szezonban is meg kellett elégednünk a bronzéremmel. Most a Ligetfalu előzte meg a Szikora–Gőgh edzőpáros dirigálta csapatot. Gólkirály lett viszont csatárunk, Tóth László, 22 góllal. Ezt egy évvel később is sikerült megismételnie. Pár meccs erejéig már személyesen is láthattam és átélhettem a dunaszerdahelyi foci szépségeit.

1983/84 – 2. DAC (30 21-5-4 61:22) 45 pont.

 

Majd jött az 1984/85-ös idény! Peregtek a dobok, recsegtek a csapágygolyók az acéldobozban és messzire hallatszott a trombita. Három a magyar igazság – tartja a mondás. Harmadik nekifutásra valóra vált az álom. Pecze Károly tréner, neves elődjei gyümolcsöző munkájába új hajtást oltott, amely 85 tavaszára virágba borította a várost. A 27. fordulóban behozhatatlan előnyre tettünk szert. A Szenice legyőzése után hatalmas fieszta kezdődött. Három generáció izgulta vegig a történelmi pillanatot. De ha valaki lemaradt volna a meccsről, egy épülő társasházon öles betűkkel olvashatta: DAC – 1. LIGA! Az ATM rövidítés akkor még nem a pénzautomatát jelentette, hanem az Audi–Tóth–Majoros csatár triót. Ők hárman összesen 37 gólt lőttek a hatvanból.

1984/85 – 1. DAC (30 19-6-5 60:21) 44 pont.

 

A bajnokcsapatban pályára léptek:

Veselý – Audi, Bartoš, Čertek, Csiffári, Halag, Hodúr, Horváth J., Kalmár L., Kapko, Krištóf, Krško, Leskiv, Leško, Majoros, Michalec, Mucha, Nagy J., Nezhyba, Sipos, Tóth L.

Ezután következett a DAC aranykora. De erről majd legközelebb…

 

(Roberto)

Ez a webhegy sütiket hassznál, hogy javítani tudjon a felhasználói élményen. Elfogadás Tovább