Itt van az ősz, újra. Nekem, s nektek. Kedvenc évszakom. Egyszerűen csak szeretem. Ha körbetekintek, mindenhol csak ezt látom. Az elmúlás, mélabús színeit.

Egy verőfényes szombat délután történt meg ismét a találkozás. Most képzeletben szállj fel velem a buszra. Elmesélem a történetet. Ez egy levél, fehér papíron, vörös betűkkel. Figyelj jól, szívembe mártom a tollam!

Összezárva ülnek az emberek egy bádogdobozban, hat kerék alul, egy jópofa sofőr a kormány mögött. Indulás “Középföldére”, az ország szívébe a csapatunk után.

Megállók.

 

Megállunk! Csak egy kis dolog, de nagy élmény. A lángvörös, pihenőre térő napkorong találkozása a domboldal fáival. Rozsdás és bíborvörös. Festő nem tud ilyen színeket keverni. Csak a természet, mert az hibátlan és tökéletes. A lehulló falevéllel apró mag száll alá. Ha jó helyre kerül, tavasszal megfial és egyszer óriás fát ad. Apró mag. Két parányi gól.

Ha jó helyre kerül, három pontot ad!

Ha egyszer összeér, mi leszünk a legjobbak!

 

Ezért tökéletesek az ősz színei. Hiába az alkony, egy tavaszi reggelen új élet kezdődik majd.

A sárga-kék utasok közben megérkeznek Zólyombrézóra. Szolgálunk és elterelünk, gondolta egy helyi fakabát, és jött egy sor morgás. Még megmásszuk Középfölde lépcsőit. A csúcson hátratekintve, alattunk a táj. Egy eltévedt labda meg nem állna itt a Garamig.

Lelkes Ernő felvételei

Egy stadion, melyet dombok ölelnek körbe, mint anya gyermekét, ha fázik. És itt bizony hűvös van, de dalok melegítik a lelket. Messzire száll a Hajrá DAC! Az első félidőben nem fog legyet a pók hálója.

Megkísértjük hát a tavaszi szelet, mely vizet áraszt. De rég volt ez a nóta is! Majd a nyolcvanas éveket idéző rigmus után,

…na na ná na…,

jött Frankó kis Huk-ja! Ja. Hipp – hopp!

Nem volt nagy gól, be lett tuszkolva. De naggyal írom, mert vezetünk: GÓÓÓÓL!  Ljubának is tetszett. Nyomott egy copy + paste-t.

Lemásolta a kis Vukkot. Izé, a Huk-ot! A gólvonal alatt ment be a löket. Istenbizony résnyire rakta.

Indulhatott az utazás: Az éjjel soha nem érhet véget! Kétszáztizenkilenc mosolygós, három ponttal teli puttony. Kétszer ennyi kéz a magasban. Győzött a DAC!

Boldog kilométereket hazafelé!

 

És mert Lackó megkért, bepötyögöm még, hogy megkerült a sálja is. Rendőrautó hozta. Ilyen is van, így van rendjén. Piros-fehér-zöld volt, kár lenne érte. Meg kár lett volna kihagyni egy kamu buszsofőrös szelfit. Köszi a megértést!

Ha még pár pillanat erejéig türelemmel lesz a természet, Rózsahegy felé újratöltjük a sztorit. Gyere velünk átélni!

(Roberto)

MEGOSZTÁS
Bögi Róbert
Csak egy srác vagyok a Grundról, aki szereti városa fociját. Apáról fiúra. Egy örök szerelmes. Adni és kapni! Egyszer vasutas, máskor az „intelligens fanatikus”. Ultra! Jókai, Mikszáth és a rántottsajt követője. Kowalsky és Fankadeli hallgató. Egy nagy gyerek – nekem így kerek! Az írott szónak néha a szóköz ad értelmet. Nyisd ki a szíved, hogy megtaláld! Kedvelem a történelmet és ismerem a világ összes zászlaját. A legszebb piros-fehér-zöld! (Roberto)