Élt valahol a földkerekségén egy kovács. Ez a kovács jó humorú, vidám ember volt, aki nagyon szerette a piát.
Egyszer illuminált állapotban botorkált haza, s mit hoz a sors, belebotlott az ördögbe. Azt mondja az ördög:
– Te kovács, ha már találkoztunk, elviszlek én téged a pokolba. Megdühödött a kovács, felkergette az ördögöt egy fa tetejére és egy keresztet rajzolt a fa törzsére.
Mivel az ördög irtózik a kereszttől, nem tudott lejönni a fáról. Akkor engedte le a fáról, mikor megígérte, hogy soha nem jön el érte. Kis idő múlva meghalt a kovács. A „léha” életmódja miatt sajnos nem engedték be a mennyországba, így hát a pokol felé vette útját.
– Ide te nem jössz kovács, mert túljártál az eszemen – mondta neki az ördög, és kezébe nyomott egy égő fadarabot a pokol tüzéből.
Mit tehetett szegény kovács, hogy ne bolyongjon a sötétben, belerakta a pokol tüzét egy kivájt fekete retekbe (az amerikaiak váltották tökre), és azóta is a mennyország és a pokol közt ingázik.
Napokban újra útra kel Lámpás Jack a mennyország és a pokol közt, itt a Halloween.