A világ vége már a spájzban, a valag vége már a szájban

KLIKK-ARCHÍVUM

A 2012-es év elején már a könyökünkön jöttek ki a világvége-jóslatok, mindemellett pedig akkor is választások (akkor parlamenti) előtt álltunk. Utóbbi apropóján úgy gondoltuk, időszerű felfrissíteni az alábbi archív editorialunkat.

Avagy mindenütt jó, de legjobb mostan. Amikor már felocsúdtunk az újév legelső delíriumos napjaiból, de még nem jöttek el azok, amikor lépten-nyomon pártgulyást és –szalámit kóstolgathatunk… De majd a Valentin-napi bonbon mellé. Szív helyett szívás.

Az cikk megjelent a Klikk Out 2012/1. számában.

Előfordulhat, hogy a cikk némely részei már nem aktuálisak, az eredeti hangulatának ás üzenetének megőrzése céljából viszont nem módosítottunk rajta.

Készüljünk fel, sorban érkeznek majd a hátsók kóstolóra. De vigyázat! Nagyon mély a nyúl ürege, és temérdek ott a piszok. Kapunk majd hetedhét országbeli nagy varázslók által alátámasztott statisztikákat és mutatókat. Felfelé ívelő tendenciákat az egyik oldalról, zuhanókat a másikról.

Harcolhatunk az eladósodás, a sovány bukszák, a szociális bizonytalanság, az egészségügyi hajcihő, a magyarságvesztés, a patikamérleg precizitásának megfelelően kifinomult korrupció, és még sorolhatnám, mennyi minden ellen. Mindemellett szembefordulhatunk a másképp gondolkodókkal, a világot rózsaszínben és hupikékben látókkal, a porcelánboltban settenkedő elefántokkal, és a más szemében szálkát kémlelőkkel is. Kereshetünk kákán csomót, karón varjút és falon pókot is, végeredményben azonban egyet ne felejtsünk el; hogy az életünket nem az elkövetkező hónapokban vélhetően a legszűkebb baráti és családi köreiben is bekövetkező civakodások, hanem a méltóságunk nélkül nehezebb folytatni.

Mindemellett az összes esetlegesen elfajuló vita egyetlenegy napban fog kicsúcsosodni idén, a hajrában pedig még a nőnap is elvesztheti a hangsúlyt, hogy aztán a 150 tölténnyel újratöltött pisztolyból rövid tűzszünet után ismét jöjjön a golyózápor. Akár azoktól, akik „védelmében” családok és barátságok törtek porrá. Anélkül, hogy bárkit is említenék, az leszögezhető, hogy mindenki mellett és ellen is szólnak érvek. Hogy azokat ki mennyire érzékeli, az már csak saját benyomás.

Mindez pedig még hol van attól, ami miránk vár az idén. Még minimálisan további kilenc hónap világvége, amikor minden egyes hagymaszagú leheletből az apokalipszis előszelét fogják jövendölni, amikor az euróövezet mesebeli kastélya alatt roskadozik a kacsaláb. Sokan azt hiszik, csak akkor lesz alkalmunk nevetni, ha csiklandozzuk egymás talpát. Pedig örülni mindig van minek, még ha nem is kolbászból van a kerítés. Ez megfoghatatlan.

Always Look on the Bright Side of Life

– Eric Idle (Monthy Python – Brian élete)

Ez a webhegy sütiket hassznál, hogy javítani tudjon a felhasználói élményen. Elfogadás Tovább