Dobi praxon – egyszer úgyis leöntök valakit tejjel…

Rövid megjegyzés, miről is szól ez a cikksorozat: Dobai Bálint, azaz Dobi, fotóspalántakent hozzánk jár „praxra”. Bálint nem éppen a kockafejű diák prototípusa, úgyhogy unalomról szó sincs, ennek példája a még folyamatban lévő „tejes sztori”, amelyet ebben a fejezetben olvashatnak.

Abszolút váratlanul, talán témán kívül is, Dobi egy ilyen témát nyitott „akarok egy olyan fotózást, ahol leöntök valakit tejjel…” címmel. Egy ilyen ellenvitát kizáró ,,akaromot” a gyermekeimtől hallottam utoljára, akkor, amikor még picik voltak…

Dobi egy ártatlan ficsúr arckifejezésével várta a válaszomat.

„Was?” – meglepetésemet nem leplező kérdéssel válaszolok.

– Én akkor is lefényképezek valakit úgy, hogy az illető csurom tej lesz… – s látom Dobin, ha negyven évig kell is várnia, ezt a „küldetését” végrehajtja!

Kinullázom magamból a meglepődés érzését, és lakonikusan válaszolok magamnak: Tarantino szereti, ha fröcsköl a vér, Dobi pedig imádja, ha fröcsköl a tej, ám legyen!

Felgyorsultak az események a „Fröcsköl a tej” ügyében, mivel az elkövetkező időszakban talán nem is volt olyan alkalom, hogy Dobi nem jött volna elő ezzel a témával. Óvatosan megszólított néhány potenciális alanyt, jobban mondva áldozatot…

Talán nem meglepő, hogy rakás hülyeség jön ki belőlünk, amikor erről poénkodunk, egyszer majdnem megfulladtam a nevetéstől, amilyen „pihent” dumát kreált ez az erős humorkatalizátor erejével bíró szavacska – a tej…

 

Bár a tejfröcskölős fotó elkészítése meg messze van, Dobi már megtette az első lépéseket. Nemrég kapott tőlem két feladatot. Az önarcképet már látták, függőben volt a freestyle fotótéma…

Cink a mobilon.

– Elküldtem a freestyle-t a WeTransferen… – írja Dobi.

Pár óra múlva személyesen találkozom vele a Jojo Samek-fotóstúdióban.

– Dobi, mi a téma, mert még nem láttam? – kérdezem tőle.

Bálint mosolyog. Körülbelül úgy, mint aki épp felgyújtotta a fél Csallóközt, de ő ezt legfeljebb fültől fülig mosollyal látja érdemesnek lereagálni. Megnézem a notebookon a fotókat…

Íme, a négy fotó.

– Hmmmmmm… – hümmögök magamban.

Jojóval elemzik a fotókat, de leginkább Dobi beszél. Szerinte nem jók a fotók. A téma tetszik neki (naná, hiszen a téma a tej), de a fotók nem.

Eddig is sejtettem, hogy mindenáron megcsinálja a tejleöntős fotót, de most már tudatosítom, hogy végrehajtja akkor is, ha fejjel kell belefutni a falba.

Engem már csak az érdekel, ki lesz a „fotósalany” és meddig fogja Bálint takarítani a fotózás után a stúdiót…

 

Jövő héten Dobinak megint „praxos” hete lesz, és én már készítem az újabb, akár kihívásnak is nevezhető feladatokat. De még mielőtt tudatom Bálinttal az új témákat…

Jojo már szólt Dobinak, hogy az autoportrés feladatot megismételteti vele. Technikailag remeknek nevezte a fotóit, de nem lát benne olyan emóciókat, amelyekről beszéltek a fotók elkészítése előtt… És most jövök én:

Kedves Bálint, mivel neked nem tetszettek a tejes freestyle fotóid, kérlek, repetázz egyet ennél a feladatnál is! Dovi, dopo! 🙂

Ez a webhegy sütiket hassznál, hogy javítani tudjon a felhasználói élményen. Elfogadás Tovább