Anya, Apa, mit teszel majd, amikor a gyerek egy könyvekkel és játékokkal teli szobában sem tud majd magával mit kezdeni, nemhogy az udvaron vagy a kiskertben?
Fotók: Pixabay
Míg a mi gyermekkorunk még szinte teljesen offline zajlott, addig a gyermekeink számára már az egyik legelső ösztönös reakció a mobilhoz nyúlás, a tablet simogatása és a tévé irányítójának kapcsolgatása. Amint fogni tud, máris kirántja a kezünkből a telefont. Mondjuk persze, hogy ez rossz, ezt nem szabadna. Nem foghat a kezébe ilyesmiket. Főleg nem felügyelet nélkül.
De mi a fenét tehetnek azok a szülők, akiknek munkaeszközük a számítógép és a napi kommunikációnk szerves része a telefonálás vagy az azon való online üzenetek pötyögése?
Irtó nehéz megtalálni a helyes utat. Számos cikk jelent meg az utóbbi időben e témában, szóval van róla infó bőven.
Érdemes viszont mérlegelni, hogy mi magunk mit tartunk helyesnek. Fontos elolvasni az ajánlásokat és figyelembe venni őket, aztán értékelni. De valljuk be, amit mi magunk sem tartunk helyesnek, azt biztosan nem tudjuk majd gyermekünk életének részévé tenni, nemhogy a hétköznapi, családi életünkbe átültetni!
Tehát ha jobban pártoljuk az offline életet mi magunk is az online-nal szemben, akkor íme pár jó tipp ara, hogyan tudunk a saját életünkbe is valódi élményeket varázsolni:
1.
Szedelőzködjünk és nézzünk szét a faluban/városban! Kapjuk fel a gyereket a hátunkra és vigyük a zsákot házról házra, utcáról utcára, hátha szembejön egy kedves néni, aki ismeri a helyieket vagy egy megállító tábla, ami közeli programokat hirdet.
2.
Nem ismerem ezt a helyet? Jó lesz! Bizony, attól, hogy én nem ismerek egy helyet/egy programot, lehet még jó. Itt az ideje, hogy családosan is kipróbáljuk.
3.
Közös felfedezés! Sokan azt gondolják, hogy egy szülőnek annyiban ki is merül a feladata, hogy megpróbálja átadni azt, amit tud. Tévedés! Ez sokkal több ennél! Legyen inkább közös az utunk. Az Anya/Apa szerep ugyanúgy új számunkra is. Ha együtt fedezzük fel magunknak a világot, sokkal több és mélyebb tapasztalatokra tehetünk szert.
+1.
Természetes, ha félünk az új dolgoktól, de ez ne legyen akadály! Senki nem szeret félni, viszont ez csak addig tart, amíg meg nem tesszük az első lépést. Szóljunk bátran ismeretlenekhez is, kérdezzünk, ha valamit nem tudunk! Szakadjunk ki a mókuskerékből! S ha mi magunk is így teszünk és megosztjuk az életünket a gyermekeinkkel, őket sem kell majd később féltenünk.