Pontosan öt év telt el attól a pillanattól, hogy a Klikk Out csapatával úgy döntöttünk, hogy szemügyre vesszük Dunaszerdahely, illetve a Csallóköz éttermeit, és tapasztalatainkat megosztjuk veletek. Minden a Hencz Pubban kezdődött, öt év után pedig újra visszatérünk ugyanide!

A cikk megjelent a Klikk Out 2018/02. számában.

Viszonyítási alapként veszük figyelembe az öt évvel ezelőtti élményeinket, és megpróbáljuk ahhoz mérni az étterem fejlődését vagy hanyatlását. Úgy gondolom, érdemes lesz kicsit ismét megszellőztetni a meglátogatott vendéglőkben tapasztaltakat, melyek alapján új élményekkel teli rovattal szolgálhatunk…

AZ ÉTTEREM

“Menni enni, vagy nem menni és nem enni” – így kezdődött! Mivel még jó magunk sem tudtuk, mi legyen rovatunk elnevezése, így egy kissé csallóközies szlogennel kezdtük. Őszintén szólva örültem a Hencz Pub meglátogatásának, hiszen ez volt az első ilyen jellegű vendéglátó egység, amely a bársonyos forradalom utáni időszakban nyitotta meg kapuit, így egy „forradalmian” új arculatot és stílust képviseltek akár a dizájn, akár az ételek terén.

Egykor: Vendéglőlesen (Retro): Hencz Pub

 

Este nyolc óra előtt farkaséhesen érkeztünk meg a helyszínre, amely kellemes meglepetésemre majdnem tele volt vendégekkel. Azért akadt egy asztal, ahol kényelmesen helyet foglaltunk.

A helyszín semmit sem vesztett az évek alatt a varázsából.

 

A tűz a kályhában, a rengeteg régiség mindenkit magával ragad, nagyon kellemes helyszínt biztosít, amely megtölti az embert melegséggel, hiszen lelke van! És ez nagyon fontos egy étterem kialakításában. Egy éttermi étkezésben nemcsak az étel a legfontosabb szempont, a közérzet, amelyet a helyszín alakít, épp olyan fontos, akár a felszolgált étel.

A kellemes megjelenésű pincérnő nagyon rövid időn belül az asztalunknál termett, és már vette is fel az italrendelést, egyben nyújtotta is az étlapokat. Az étlapot szemügyre véve tapasztaltam, hogy nem sokat változtattak rajta, ám kapott egy oldalt, ahol az újdonságok szerepeltek. Nagyon is bőséges kínálattal szolgálnak, amelyek közül kissé gondot is okoz az étel kiválasztása. Talán a “kevesebb néha több” elvét megfelelőbb volna alkalmazni!

ELŐÉTELEK ÉS LEVESEK

A Csekonics saláta (4,50 €) szerintem még mindig a legjobb kínálat az előételek terén, ám olyan terjedelmes, hogy akár főételként is megállná a helyét. Zamatos majonézes rák és csirkemell egyvelegéből álló saláta, amely kellemesen édeskés, tárkonyos ízhatásával teljesen magával ragadott! Ki ne hagyjátok, ha a Hencz-ben jártok!

Második előételként a pirítóssal kínált pirított csirkemáj (4,60 €) esett áldozatul, ám ez az étel részemről hagy némi kívánnivalót maga után. Mivel a csirkemájragu, amellyel a pirítóst nyakon csapják, a kelleténél bőségesebb lecsós alappal rendelkezett, így a máj ízhatása teljesen háttérbe szorult. A fogásra egy szóval sem mondhatnám, hogy rossz, ám szerintem az arányokon fordítani kellene (kevesebb lecsó, több máj), és mindjárt más dimenziót kapna a fogás!

Az Újházi tyúkhúslevest (1,60 €) kicsit test nélkülinek mondhatnám, amelyben nem találtam meg a tökéletes ízvilágot. Fogyasztható volt, forró volt, szép tiszta volt, ám érezhetően vegetázott, ami nem gond, amennyiben mérsékelt a használata.

A tárkonyos csirkeraguleves (3 €) kissé sűrűbb állagú, de remek ízhatással rendelkező tejszínes leves volt. Nagyon jó választás!

FŐÉTELEK

Harcsapaprikás, túrós csuszával (10,90 €)

A Henczben elég különlegesnek mondható a harcsapaprikás elkészítési módja, hiszen a hal mintha ki lenne rántva, utána pedig egyesítve a lecsós alappal.

Sajnos most kissé túlpörkölte a halat a séf, így érezhető volt annak ízhatása az ételben. Az alapban felhasznált szalonna túlságosan nagy darabokra volt vágva, ami kissé zavaró volt számomra. Ízvilágában nagyjából rendben volt, ám nem nyújtott kiemelkedő élvezetet a fogyasztása.

Sistergős marha, párolt rizs (9,70 €)

Ez az étel, mondhatni, az est „fénypontja”! Mivel tálaláskor a tűzforró serpenyő tartalma izgalmasan sistereg, a műveletet az egész teremben kellő kíváncsiság kísérte. Sajnos viszont a kóstolásnál irritálta a torkunkat a túlsózás, vagy inkább úgy mondanám: a só ízfokozó hatása kiábrándító! A köretként felszolgált rizs tökéletes volt, összességében viszont hatalmas csalódás ez a fogás, hiszen a kirívó megjelenéséhez mérten sokkal nagyobb odafigyelést és kellemesebb ízhatást érdemelne!

Ördög csirkemell vasaló alatt sütve, párolt rizs (7,40 €)

Omlós, ám kellő kéreggel rendelkező natúr csirkemellszeleteket kaptunk, amelyeket nyakon öntöttek ketchup és chili alkotta mártással. Ha a mártás nem lett volna, a csirkehús magában kissé íztelen marad. Lehetséges, hogy jobban esne a húsnak, ha inkább pácolnák az ördögmártásban, és utána készítenék el. A hideg mártás így nem nyújt túl hatalmas élményt.

Pisztráng roston fatálban, sült burgonya, káposztasaláta (11,80 €)

Ebben az esetben is kissé túlpörkölte a séf a halat, így szintén érezhető volt a nem oda illő ízhatás, továbbá mivel vagy gyorsan, vagy hosszabb ideig készült a hal, így elvesztette a lédússágát – szárazabb lett! A sült burgonya finom, a káposztasaláta pedig mennyei volt! Messze vidéken nem fogyasztottam jobbat!

SZUMMA SZUMMÁRUM

Őszintén szólva a séf rémálmai válhattak valóra, hiszen velünk egyidőben egy másik, tízes társaság rendelése is folyamatban volt, ebből adódóan kissé érthető, miért pörkölődtek oda kissé az ételek, ám semmilyen esetben sem szabadna ennek előfordulnia.

A felszolgálás kedves, ám nagyon keveset van a felszolgáló a teremben, így ha egy másik pohár sörrel akartuk a szomjunkat oltani, ki kellett ugranunk a bárhoz megrendelni. A megrendelt, ám elfelejtett káposztasalátával is hasonló volt a helyzet! Arról nem is beszélve, hogy miután megkaptuk az újonnan rendelt italokat, az üres poharak és üvegek maradtak az asztalon. Üres kézzel távozott a kedves, mosolygós felszolgálónk…:-)

Na! Most viszont vegyük figyelembe azt, hogy ez egy PUB! Valójában kocsma!

 

Na, nem olyan értelemben, ahogy nálunk köpködőként gyökeret vert ez az elnevezés, inkább egy olyan vendéglőnek nevezném, ahol a laza stílusú felszolgálás és hozzáállás mellett nem várhatunk el többet.

Jómagam a jó pár nyitvatartási év után változtatnám és egyben ritkítanám a kínálatot, és ami a legfontosabb: mindenképp finomítanám az ízeket, kevesebb ízfokozót vennék igénybe! Két felszolgáló mindenképpen kevés az egész étterem és a bár folyamatos működtetéséhez, és nagy valószínűséggel ugyanez a helyzet a konyhán is! Így érthető, hogy közel 1 órát vártunk az előételekre, amelyek a levesekkel együtt érkeztek. Miután elfogyasztottuk őket, a főételek aztán már fürgébben az asztalra kerültek.

Mindezek ellenére gratulálok a Hencz Pub csapatának, hiszen még mindig léteznek, még ennyi év után is tárt karokkal várják a vendégeket. Az ár kontra mennyiség és minőség teljesen elfogadható. A színvonal és az ételek minősége az utolsó látogatásunk óta nem romlott, ám nem is javult, így maradt a végére a legfontosabb kérdés:

Érdemes-e változtatni azon, ami így is működőképes?

A vacsora 60,90 €-ba került, amelyből az italok 7,40 €-t tettek ki.

Hangsúlyozzuk, hogy a fent leírtak kizárólag csapatunk tagjainak véleményét tükrözik.

MEGOSZTÁS