Anya, te hős vagy!

Fotó: Ugróczky István

„Anya, te hős vagy!” – kiált fel örömében Félix fiam, mert a gőzmozdonyra sikerült felcsatolnom – ma már harmadik alkalommal – a pótkocsit. S talán igaza van. Biztosan mindannyian hősök vagyunk.

A cikk megjelent a Klikk Out 2018/05. számában.

Hős az az anya, aki hónapokon, de akár éveken át küzd diagnózisokkal, orvosokkal, reménnyel és csalódással, hogy egyszer megtapasztalja a szülés és a születés csodáját. Hős az is, aki sorsfordító döntést hoz: más gyermekét neveli fel, s fogadja őt őszinte szeretettel a szívébe.

Hős az az anya, aki segítség nélkül marad a gyermeknevelésben, aki távol, messzire kerül a nagyszülők féltő és sokszor kincset érő gondoskodásától. Idegen tájra vezeti a szerelem vagy a munkalehetőség, és örömünnep, ha haza tud látogatni, picit megpihenni. Beleszippant az otthon, a gyerekkor illatába, hogy aztán megint egy jó ideig elraktározza magában.

Hős az az anya is, aki egyedül marad a gyerekével, aki ugyan nem így tervezte, de az élet válasz elé állítja: „megszoksz vagy megszöksz?“ Egyszerre anya és apa, ő a mindennapi gondoskodás,  a tervező, a beteremtő a megalkotó.

Hős az az anya, aki sokat van egyedül, küzd a magánnyal és a vágyakozással, mert a család fenntartója a jobb és szebb jövő reményében külföldön keresi a kenyerét, ingázik napokra, akár hetekre.

Hős az az anya, aki dolgozik, mert kell vagy mert vágyakozik utána. Egyensúlyoz az idővel és a bűntudattal. Tud-e elég időt szánni mindenre és mindenkire, aki fontos, akit szeret és akinek épp szüksége van rá? Megállja-e a helyét minden szerepben, amit az élet rá osztott? Folytonosan kavargó kérdőjelek mindenhol. Mérleghintán érzi magát, mert az egyensúlyt keresi, de az mindig gyorsan elillan.

Hős az az anya is, aki kis korkülönbséget vállal be, meg az is, aki nagyobbat, s minduntalan válaszolhat illedelmesen a kérdésekre: nem túl korai?  Vagy nincs túl későn? S hős, ha nem kérdez vissza minden egyes alkalommal: amúgy kinek, mi köze vajon hozzá…?!

Hős az anya, aki a környezetével harcol a régi elvek ellen, próbál másképp, máshogyan cselekedni, nevelni. Magyaráz, érvel, meghallgat, bólogat jólneveltségből és sokadszorra is állja a sarat.

Hős az is, aki főz, mos, kiszolgál, lázat csillapít és meglátja a szemtelenül ágaskodó gyomot a bokor alatt, aki egyszerre vasal és válaszol a kérdésre, hogy: anya, hova megy az eső? Nevel és magyaráz sokadszorra is.  Kitalál és megalkot, tervez és véghez visz. Szeret és gondoskodik. Elfárad és megpihen. Állandóan kételkedik és önmarcangol. Mer sírni és aggódni. Elbotlik és tud bocsánatot kérni. Feláll és megy tovább. Felelősséget vállal, melynek nehéz a súlya, de kitart.

Mert mindörökre szülő marad. Legyen az férfi vagy nő, hősök mind. De május apropóján: Boldog anyák napját!

 

MEGOSZTÁS
Štefkovič Patasi Ági
Pszichológus, anya, feleség, lokálpatrióta, állandó útkereső, lelkes híve a kötődő nevelésnek, örök április. Ez mind én vagyok.