Még talán egy olyan albuma sem volt a brit Editorsnak, amelyen ennél kevésbé domborították volna ki az énekes, Tom Smith baritonját, és én a legutóbbi ködszurkáló szerencsétlenkedés (In Dream) után már azt hittem, a következőt nem is lesz igazán értelme számon tartani.
A cikk megjelent a Klikk Out 2018/05. számában.
A Violence-re ehhez képest összekapták magukat, és ugyan már látótávolságon kívül van a kezdeti darkos, gitárközpontú Editors, még inkább teret engedve az elektronikának, ez most abszolút nem lett tolakodó.
Editors – Violence
♥♥♥♥
Jelen: Cold, Violence, Magazine, Nothingness, No Sound But The Wind.
Múlt: Munich, Fingers In The Factories, All Sparks, Smokers Outside The Hospital Doors, The Racing Rats.
Editors – ViolencePersze ezzel (néhány kiváló dalt, mint pl. a Magazine-t leszámítva) elveszítjük a Tom Smith nevű nanorobotot, ami a vérkeringésünkkel hordja szét bennünk a bizsergést, de egye fene. Kaptunk egy, mondhatni, mainstream, és még azt is megkockáztatom, hogy helyenként már inkább coldplayes „szerkesztőket”.