Minden kisgyermekes anyuka tapasztalja, anélkül, hogy tudna róla. S hogy mi is ez a játszótéri transz állapot? Elárulom.
Az az időből kiszakadt pillanat, amikor az anyuka/apuka a játszótéren bamba tekintettel mered maga elé. Látszólag a gyermekét figyeli, legalábbis próbál gondosan ügyelni rá, hogy a feje a gyermeke irányába mutasson. De valójában ez a beesett arckifejezés egyértelműen mutatja a mély transz állapotát. Ekkor a tudatunkon kívülre kerülünk, és hiába nézünk abba a bizonyos irányba, valójában teljesen máshol vagyunk. S hogy mégis hol? Ezt nem tudom pontosan megmondani. Mindenki máshol. De a legerősebb tippem mégis az, hogy sehol. Bizony, sehol.
A folyamatos kialvatlanság, a nulla-huszonnégyes figyelem, a jó anya feladat, a jó és okos és szorgalmas és derűs anya szoftver úgy lehúzza a test töltöttségi állapotát, hogy szinte lehetetlen a teljes újratöltés. Bizony.
Valószínűleg a játszótéri transz hivatott megteremteni azt a szünetet, amikor a figyelem, például egy csúszás erejéig a csúszdán vagy egy homokforma kifordításának idejében mégis megszakítható. Ugyanis ezek azok a tizedmásodpercek, amikor a gyerek a játéké. Az ő teljes figyelme arra irányul, hogy elfoglalja magát vele. A levegő pedig remek hatással van nemcsak rá, hanem anyára is, akinek ez segít megnyugodni, ellazulni. Mindemellett a tekintet bambasági faktorát is növeli a friss és hűs levegő.
Tehát figyelem! Csak óvatosan adjuk át magunkat a transznak, mert más anyukákat olykor taszítja a vegetáló állapotban lévő szülők látványa. Szóval próbáljunk meg nem elaludni, mert még megijednek tőlünk.
Ez a felettébb érdekes és megfejthetetlen állapot magyarázatot adhat a játszótéren zombiként, magányosan közlekedő anyukák látványára, akik a gyerekük árnyékaként élik meg magukat. Vagy azokra a szülőkre, akik csendben ücsörögve egy pontba révednek és az istennek sem képesek egész mondatokban kommunikálni.
Ők valószínűleg már elérték azt a vegetációs fázist, melyben kezdenek egyre homogénebbé válni a környezetükkel.
E vegetációs fázis pedig a játszótéri transz legsúlyosabb állapota, melynek következtében hirtelen komposztálódás indulhat meg. Esélyes hogy a szülő a padon felejti magát, és csak évekkel később találnak rá, amikor már kezd eggyé válni a játszótéri talajjal.
A játszótéri transz tehát kis mértékben gyógyszer, ám nagy mértékben igencsak káros lehet a szervezetre nézve. Így kerüljük a teljes és hosszan tartó elmerülést.