Ki korán kel, aranyat lel! – tartja a közmondás. Voltak ugyan tudósok, akik bizonygatták, hogy a sok alvás egészséges, nagyapáink mégsem eszerint éltek. Ébred a lakótelep, és igenis van Dunaszerdahelyen zöld, ha nem is elég, de van.
„Hajnali” öt órakor csicseregnek a madarak, megjelennek az első munkába induló emberek, néhány panelházi lakos már sétáltatja kedvencét, és a Baranyai élelmiszer is kinyitott. Fél hat, és kedvenc Jednota üzletem hátsó bejáratánál igyekeznek munkába a csajok, beintés, „felébredtél” – kérdezik, miután félmeztelen Adonisz testemet felfedezik a balkonon.
Hat óra, kapcsolom a tévét a hírekre, ah, Orbán még mindig szédíti csóró népet a migránsokkal, Donald yankee (értsd: jenki) frizurája is ugyanolyan, mint volt, a csapból meg a focivébé folyik. Inkább a fürdőszoba felé veszem az irányt a reggeli „rítusra”.
Fél hét és irány valami harapnivalót venni reggelire. Közép-Európa legjobb fenekével rendelkező pénztárosnője a mi Jednotánkban dolgozik, Istenem, milyen szép látvány így reggelibe! Mosolyog!
– Gyöngyöm, vóót valami éjszaka? – kérdezem futólag.
A szeme állásából ítélve semmi… 🙂
Azt mondták a rajtam elvégzett mérések alapján, hogy nem jó treskát vagy szalámis salit reggelizni, mert az hizlal. Vettem hozzá még egy Kinder maxi kinget is!
Kijövet a szokásos arcok, akik tudják, mire számíthatnak, ha aprót kapok vissza a pénztárnál.
Peller Terike jön velem szembe, anyukám volt munkatársa, akire, ha ránézek, eszembe jut, anyám ennyi éves lenne…
Közben Jeges aprózza lépteit a presszó felé, reggel van még, a mozdulatok enyhén szétszórtak, de ha lecsúszik az első, minden könnyebb lesz.
Kedvenc reggelizőhelyem a terasz, ahol az ismerős arcok várnak. Fece még két kézzel emeli a nagyfröccsöt, na nem azért, mert nem bírná el.
– Évi, légyszi egy kiskanalat meg 2 deci szódát! – szólok egy hangos jóreggelt után.
Befut a két apró Annus.
– No szohi Annus, mit főzű mámo? – szólok teli szájjal.
– Én máá megfőztem tee, húst sütöttem! – válaszolja.
– Lácso maszálo! – mondom.
Öreg Béla tranzisztorából fülhallgatóval hallgatja a Kossuth rádiót, miközben Szabó Barnussal és Lukács Józsi bátyámmal a brazilokat elemezzük. Wimmer Józsi alias Kutya kérdezi, milyen volt az esti meccs…
Szép napot, meek munkába… Jelentem: Dunaszerdahelyen élni JÓ.