Ételválasztás – Miért esszük, amit eszünk?

KLIKK OUT-ARCHÍVUM

Táplálkozási viselkedésünk nagyon összetett folyamat. Tudósok keresik a választ, mely biológiai tényezők miként hatnak ételválasztásunkra. Az evés meghatározó hajtóereje természetesen az éhség és a jóllakottság. Azonban, hogy mit választunk, azt nem kizárólag élettani vagy táplálkozási szükségleteink határozzák meg.

A cikk megjelent a Klikk Out 2012/01. számában.

Előfordulhat, hogy a cikk némely részei már nem aktuálisak, az eredeti hangulatának és üzenetének megőrzése céljából viszont nem módosítottunk rajta.

Ami még befolyásolja:

  • az ételek érzéki tulajdonságai, mint az íz, az illat és a látvány
  • érzelmi tényezők, mint a rokonszenv és ellenszenv,
  • a táplálkozással és egészséggel kapcsolatos tudás és hozzáállás
  • szokások és társadalmi helyzet
  • személyes élettapasztalatok, családtag, partner befolyása
  • készségek (pl. főzés), hiedelmek (pl. az organikus vagy genetikailag módosított élelmek témájában),  felfogások, mint az egészséges étrend követésének megértett ajánlásai
  • kulturális, vallási és gazdasági tényezők
  • a kínálat és a termékek árai

Egy széleskörű európai felmérés szerint az összes európai tagállamban az ételválasztásra ható, első öt tényező a következő: „minőség/frissesség” (74%), „ár” (43%), „íz” (38%), „próbál egészségesen étkezni” (32%), és „amit a családom enni akar” (29%).

Szándék a változtatásra

A vizsgálatban a válaszadók 80%-a fogalmazta meg az egészséges táplálkozás fontosságát. A táplálkozással kapcsolatos ajánlások megértési aránya viszont alacsony, és nem szükségszerűen vezet cselekvéshez.

Szükség van a személyes szokások megváltoztatásának valódi szándékára, és az egyén étrend feletti ellenőrzésének képességére is. Szakemberhez, táplálkozási tanácsadóhoz kell fordulni azoknak, akik úgy érzik, az étkezési szokásaik hadilábon állnak a szándékaikkal.

Azok az emberek, akik akkor esznek, amikor éhesek, és akkor hagyják abba, amikor tele vannak, rá vannak hangolódva biológiai jelzéseikre. Ők azok, akik nem éreznek késztetést az evésre, mikor stressz éri őket.

 

Azonban azoknak, akik áthidalják biológiai jelzéseiket, tisztában kell lenniük azokkal az érzelmi-, illetve pszichológiai tényezőkkel, melyek egyenesen a hűtőhöz vezetik és túlevésre késztetik őket. Ezt a stresszre adott válaszreakciót a legtöbb esetben nem az egyén, hanem a szakember ismeri fel.

Jelentősen segíthet az élelmiszerismeret, és a rostokban dús, alacsony kalóriatartalmú, tápanyagokban gazdag gyümölcsök, zöldségek, teljes értékű gabonatermékek bevitele. Ezek az ételek képesek oldani a nagy evésrohamokból származó kalóriaterhelést.

Egészség és várható élettartam

A várható élettartam az az élettartam, amelyet a népesség fele várhatóan megél. Azokban az országokban, ahol velünk összehasonlítva hamarabb tudatosult a betegségek és a táplálkozás közötti szoros összefüggés – mint például Olaszország, Svájc, Japán, USA, Egyesült Királyság – a várható élettartam közel öt évvel emelkedett az elmúlt két évtizedben.

Ez a webhegy sütiket hassznál, hogy javítani tudjon a felhasználói élményen. Elfogadás Tovább