Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Nyáron egyik gyermekkori álmom vált valóra azzal, hogy menyasszonyommal eljutottunk az egri várba. Az ember százszor elolvashatja Gárdonyi regényét, vagy ezerszer megnézheti azt filmen, egyik sem lesz ahhoz fogható, mint mikor a vár ódon illatával telik meg a tüdeje! Amikor az alatta húzódó járatokban jár-kel, miközben a korabeli öltözékbe bújt idegenvezető által „időutazásban” lehet része. Egerben és környékén szinte minden Gárdonyiról és a hős várkapitányról, Dobó Istvánról szól.
Gárdonyi Géza 1863-ban született Agárdpusztán, Ziegler Géza néven. Írói nevét az anyakönyvvezetésének helyszíne inspirálta.
Korának sajátos figurája, személye egyik irodalmi körhöz sem sorolható. „Ő nem utóda senkinek, és őt nem is utánozza senki” – mondta róla Juhász Gyula. Író, költő, újságíró, tanár. Az utókor azonban a századforduló után írt történelmi regényei által ismeri. Önmagát „kövek alatt nőtt fűhöz” hasonlította. Apja haláláig gyakran költözött, majd 1897-ben Egerben, a várra néző dombon vásárolt egy parasztházat.
Az írás megjelent a Klikkout 2018/10. számában.
Az ezt követő években írt művei helyezték őt a magyar irodalom csúcsára. Gárdonyit a hely szelleme ihlette meg az Egri csillagok megírásában. Bár egy karnyújtásnyira volt tőle művének minden szeglete, a hitelesség kedvéért Konstantinápolyba is ellátogatott, hogy anyagot gyűjtsön a török világról. Mint ahogy azt „Gábor vitéztől”, az egri vár egyik idegenvezetőjétől megtudtuk, a történet néhány helyen történelmileg „sántít”, ám ez semmit sem von le a mű nagyságából. Az Egri csillagok a nemzeti önfeláldozás és a hazafiasság hőskölteménye. A 16. századi Magyarországon, a török megszállás alatt játszódik. 1899 végén a Pesti Hírlapban kezdte el folytatásokban közreadni, majd 1901-ben jelent meg könyv formájában is, akkor még „Az egri csillagok” címmel. A névelőt 1905-ben hagyta el, és így ismerjük ma is.
Gárdonyi Géza 1922-ben hunyt el otthonában, és az egri vár Bebek-bástyáján temették el. Végakarata szerint fejfájára a következő rövid szöveget vésték: „CSAK A TESTE!” – mivel halálával csak a teste lett örökké láthatatlan. Ha a tisztelt olvasóm kedvet kapott újra gyermekkorunk kötelező olvasmányához, már megérte leírnom ezt a pár sort. Ha szeretné hozzám hasonlóan átélni, javaslom, írja fel bakancslistájára Eger városát, ahol nemcsak a pipázó Gárdonyival, de Balassi Bálinttal, és a magyar egyetemes történelem több tucat hősével is találkozhat. Esetleg egy pohár finom bor mellett mondjon köszönetet nekik, akik életüket és vérüket adták a magyar szabadságért!
Gárdonyi Géza – Egri csillagok
A történet 1533-ban kezdődik, és az 1552-es egri győzelemmel zárul. Bornemissza Gergőt és Cecey Évát elrabolja Jumurdzsák, a török dervis, de a gyerekeknek sikerül megszökni. Gergő segítségével kiszabadítják a magyar foglyokat a törökök fogságából. Gábor pap megkegyelmez Jumurdzsáknak, csak a talizmánját veszi el. Dobó István Gábor papra bízza a kisfiút, hogy vigye el Török Bálinthoz Szigetvárra, aki két fiával együtt felneveli.
1541-ben János király meghal, a törökök csellel beveszik Budát. Gergő és Gábor pap merényletet terveznek a szultán ellen, de egy janicsár agát robbantanak fel helyette, és elfogják őket. Hajván, egy hatalmas török elővesz Gergőnek egy köteg papirost, melyeken a magyar végvárak alaprajzai láthatóak. Gergő félrevezeti a törököt, és az egri vár alaprajzát elteszi. Budán találkozik Vicuskával, aki örök hűséget esküdik neki. Török Bálintot Konstantinápolyba hurcolják, és a Héttoronyba zárják.
Mekcsey és Gergő a király seregébe készülnek, amikor találkoznak Ceceyékkel. Megtudja Gergő, hogy Vicuskát Fürjes Ádámhoz akarják feleségül adni. Elmegy megbizonyosodni a lány érzéseiről. Megszöknek, és egy kockázatos kalandra vállalkoznak többedmagukkal: Konstantinápolyba mennek, hogy kiszabadítsák Török Bálintot. Olasz zenészként bejutnak a Héttoronyba, de nem sikerül a szabadítás. A cigány Sárközi segít nekik elmenekülni.
Már csaknem az egész országot elfoglalták a törökök. Évát Sopronban az álruhás Jumurdzsák keresi fel, gyűrűt akar venni. A félszemű dervis elrabolja 6 éves kisfiukat, Jancsikát. Egerben a törökök támadásra készülődnek. A várvédők esküt tesznek, hogy a végsőkig fogják védelmezni a várat. A zsákmány közt egy török gyerekre akadnak. Jumurdzsák a talizmánjáért cserébe Bornemissza kisfiát ajánlja.
Éva megtalálja Eger várának térképét és a gyűrűt, majd Miklós diákkal Egerbe megy. Megpróbálnak bejutni egy alagúton keresztül, de a törökök észreveszik őket. Miklós önfeláldozó módon felrobbantja a lőszertárakat. Hegedűs a törököknek segít, de Sárközi leleplezi. Dobó felajánlja Jumurdzsáknak Jancsikáért a talizmánt, ám a kisfiú közben megszökött a töröktől. Gergő robbanószereket készít. Éva bejut a várba, de nem fedi fel kilétét férje előtt. Elérkezik az utolsó nagy ütközet. Ádáz csata folyik a magyarok és a törökök között, a férfiak mellett az egri nők is harcolnak. A törökök végül feladják a küzdelmet, elvonulnak a vár alól, Eger felszabadul. Egy török asszony visszahozza Bornemissza Jancsikát, Éva pedig a török gyereket adja vissza anyjának. Dobó István helyére Bornemissza Gergelyt nevezte ki a király az egri vár kapitányának.
(Roberto)