Két barátnő beszélget a vonaton, akaratlanul is hallom, mi a téma. Az egyikük arról panaszkodik, hogy bármennyire is próbálkozik, képtelen kialudni magát. Máskor napokig nem alszik, ébren virraszt és azon idegeskedik, hogy egy újabb éjszakát tölt álmatlanul, amivel a családot is zavarja. A másik arról mesél, hogy váltott műszakban dolgozik, így ő is ébren hánykolódik – pont akkor, amikor végre kipihenhetné az előző nap fáradalmait. Mit csináljunk másképp, ha nem jön az álom? Az alábbiakban erre keresem a választ.
Az alvás természetes biológiai szükségletünk. Ha az egyensúly felborul, akkor az állandósult fáradtságtól, hangulatingadozástól kezdve az általános egészségi állapotunk romlásán át az elhízásig számos negatív következménnyel járhat. Gondoljunk csak egy kialvatlan sofőrre, aki önmagán kívül, a többi forgalmi résztvevőt is veszélyezteti! Felgyorsult világunkban a pihenésre jut a legkevesebb idő, állandóan lefoglalja valami más a gondolatainkat. Pedig agyunk a napközben beérkező információkat pont az alvás során rendszerezi, bevésődnek emlékeink, beindulnak a szervezet öngyógyító folyamatai, légzésünk, szívverésünk egyenletessé válik.
Ha javítani szeretnénk az alvásunk minőségén, akkor az alábbi irányelvek mentén alakítsuk ki új szokásainkat:
A rendszeres sporttevékenység nemcsak az egészségünkre, hanem az alvásminőségre is kiváló hatással van – sokkal könnyebb jól aludni, ha napközben alaposan lefáradunk.
Alapvetés, hogy az ágyba elsősorban aludni járunk. Nem filmet nézni, nem bepótolni a magunk előtt görgetett, elmaradt munkát, nem mobilozni, nem híreket olvasni, nem filmet nézni. Az agynak össze kell kapcsolnia az ágyba való befekvést az elalvásra való előkészületekkel, és ezt megzavarhatják más melléktevékenységek.
A délutáni sziesztát csak azok tegyék rendszeressé, akiknek nem okoz gondot este újra elaludni.
A hálószoba legyen zajtalan, sötét és kellemesen hűvös – ezt segítheti a lefekvés előtti, alapos szellőztetés. A komfortérzetet párásító készülék, frissen húzott ágynemű, vagy egy kellemes illat tovább fokozhatja (pl. az örök klasszikus levendula).
Az alvás előtti 2-3 órában kerüljük a kiadós vacsorát, nassolást, valamint az alkoholfogyasztást (azt érezhetjük ugyan, hogy segít elaludni, de valójában sokkal felszínesebb, kevésbé pihentető alvást okoz).
Különböző légzésgyakorlatok, hanganyagok, meditációk is segíthetik az alvásra való hangolódást.
Az altatók használata legyen az utolsó utáni megoldás, ezek szedését kizárólag a kezelőorvossal egyeztetve kezdjük meg. A gyógynövény alapú étrendkiegészítők élvezzenek elsőbbséget, ugyanis a receptre kapható gyógyszerek függőséget alakíthatnak ki.
A „rossz alvás” igencsak relatív fogalom, megállapítása és kezelése az alvásklinikák feladata. Vizsgálatok bizonyítják, hogy a hozzájuk forduló páciensek nagy része önmagát ugyan rossz alvóként írja le, viszont a laborban megfigyelt alvás hossza és minősége is elégségesnek mondható. Itt tudják kezelni a különböző rendellenességeket is – horkolás, alvási apnoé, alvásparalízis, stb. Ha a probléma tartós, ne szégyelljük felkeresni kezelőorvosunkat, aki a megfelelő helyre irányít majd.