Ígérd meg, hogy ezzel a három sorozattal kezded az újévet!
Már ha még nem láttad őket, természetesen. (Címlapkép: Stranger Things)
STRANGER THINGS
IMDb: 9,0 / Rotten Tomatoes: 95% / Metacritic: 76%
Nincs apelláta, hangulatostul, zenéstül, mélységestül, legemlékezetesebb alakításostul az idei év nálam a Stranger Thingsé. Spriccel belőle a 80-as évek iránti nosztalgia, szirup nélkül tiszteleg az E. T. és hasonló korabeli gyerekscifik és szofthorrorok előtt.
Évek óta nem volt ilyen jó zene egy sorozatfőcím alatt:
Az alkotók, Matt és Ross Duffer feltámasztották Winona Rydert, az egyik főszereplő, a fura lányt alakító Millie Bobbie Brown személyében pedig sikerült a következő évtizedek egyik legcsodásabb tehetségét kimazsolázni.
Csak nyolc rész. Az első évad ment le idén, de lesz még.
WESTWORLD
IMDb: 9,1 / Rotten Tomatoes: 89% / Metacritic: 74%
Az idei KELL kategória az HBO-tól, ők meg, ugye, gagyira nem adnak zsozsót. Michael Crichton alapművét (Feltámad a vadnyugat) gondolták újra, az 1973-as western-sci-fihez képest a mostani Westworld kapott egy sokkal pöpecebb hátteret.
Monumentális mű emberekről és teremtményeikről, aberráltságról és felelősségről, amely ragozza a a mesterséges intelligenciával kapcsolatos eddigi „közhelyeket”, de ki is bontja azokat, és friss kérdéseket vázol fel.
Története szerint Westworld egy amolyan „vidámpark”, az elvetemültek Disneylandje, ahol pénzért androidokon élhetik ki magukat a hedonisták. A sok-sok rejtély, elgondolkodtató részlet, szál és visszacsatolás miatt egyrészt gyakran lehetne megállítani a filmet, hogy átgondoljuk, most épp mit is láttunk, és a leszűrt gondolat a mi fejünkben hogyan csírázik tovább.
Másrészt ennél hosszabb recenziót olvashatsz majd a Klikk Out januári számában a Westworldről, amelyben majd jól megírom, hogy a sorozat hatalmasat markol, de csak a töredékét fogja. Addig meg nézd végig, és aztán veszekedj velem!
ORPHAN BLACK – SÖTÉT ÁRVÁK
IMDb (sorozat): 8,4 / Rotten Tomatoes (4. évad): 97% / Metacritic (4. évad): 80%
Az Orphan Black idén már a negyedik évadánál járt, szóval ezzel meggyűlhet a bajod, ha még el sem kezdted.
Mivel egy poént sem akarok lelőni, csak annyit árulok el, hogy a sorozat úgy indul, hogy (egyik) főhőse, Sarah Manning meglátja, amint egy vele teljesen megegyező nő kiugrik a vonat elé. Magával viszi a peronon hagyott retiküljét, és innentől alámerülünk a sztoriban, és folyamatos fordulatokkal kapunk válaszokat azokra a kérdésekre, ki ő, ki a másik lány, kik a többiek, kik és miért állnak a háttérben.
Ez így bizonyára még nem annyira izgi, de csigavér, az lesz. A főszereplő(ke)t alakító Tatiana Maslanyba pedig hamarosan bele fogsz szeretni.