Amikor azt mondjuk a nyári kánikulában, hogy szívesen csobbannánk egyet a hűsítő habokban, akkor talán mindannyian homokos tengerpartot, pálmafákat, 25 fokos vízhőmérsékletet képzelünk magunk elé. Vannak azonban olyan extrém sportolók is, akik számára a hűsítő habok teljesen mást jelentenek. Ők a dunaszerdahelyi Sportfanatic Pingvinjei, akik akkor merülnek a habokba, mikor más az orrát sem dugja ki a szoba melegéből. A jeges úszók akkor élvezik igazán a „lubickolást”, amikor a parton nagykabátban állók arcára szó szerint ráfagy a mosoly a csodálkozástól. Kik ők, miért választották maguknak életvitelszerűen ezt a nem mindennapi sportot, milyen versenyeken mérettetik meg magukat a jeges víz szerelmesei? Egyebek mellett ezekről és a polgári társulás tevékenységéről is kérdeztük Hideghéty Tibort, a Sportfanatic vezetőjét.
2012-ben alakult a Sportfanatic sportklub, melynek tagjai a fejükbe vették, hogy olyan sportolók pártfogását vállalják, akik kellő támogatás hiányában eddig nem tudtak világraszóló eredményeket elérni. Honnan indult és milyen céllal jött létre a Sportfanatic?
Magam is aktív sportoló voltam, a somorjai kajak-kenu klubban eveztem évekig, többször is nyertem országos bajnokságot. Nagyobb világversenyre azonban politikai okok miatt nem sikerült eljutnom. Abban az időben előfordult olyan, hogy kiutazás előtt egyszerűen eltűnt az útlevelem. Aztán úgy határoztam, hogy abbahagyom az aktív evezést, de magától a sporttól soha nem tudtam elszakadni. 2012-ben döntöttünk úgy Mészáros József barátommal, hogy létrehozunk egy polgári társulást, amely azokat a sportembereket lesz hivatott támogatni, akik mögött nincs megfelelő menedzseri háttér. Józsi maga is sportoló volt, birkózott. A felesége, Henrietta is csatlakozott az elképzeléshez, így hárman hoztuk létre a Sportfanaticot.
Legelőször még nem a Pingvinek kerültek az Önök látókörébe, hanem Bögi Sándor ultramaraton-futót támogatták.
Úgy gondolkodtunk, hogy olyan sportembereknek nyújtunk segítséget, akik hosszú éveken keresztül megszállottként űzték a saját sportjukat, de ez idő alatt talán nem kaptak kellő megbecsülést és lehetőséget arra, hogy világraszóló eredményt tudjanak elérni. Polgári társulásunk a két százalékos adófelajánlásokból és egyéb szponzori támogatásokból gazdálkodik, s az így összegyűjtött pénzt ezeknek, a már nem kezdőknek a támogatására fordítjuk. Sanyinak lételeme a futás, több mint negyven éve rója a kilométereket. Már elmúlt hatvanéves, amikor mi megszólítottuk őt, és arra buzdítottuk, hogy próbáljuk meg megdönteni a hatnapos futás világcsúcsát. Ez sikerült is, Sanyi 706,5 kilométert futott hat nap alatt. Ez volt az első közös nagy sikerünk, melyet egy ennél is nagyobb kihívás, a Spartathlon követett, ami egy 246 kilométeres ultramaratoni futóverseny Görögországban, Athén és Spárta között. Ezt is teljesítettük. Következő célként a kaliforniai Halál-völgyi ultramaratont tűztük ki magunk elé. Ennek a versenynek a különös nehézségét az adja, hogy júliusban rendezik, amikor a Halál-völgyben a napi maximum hőmérséklet rendszeresen 50 fok felett van. Ennek a versenynek a leszervezése már valóban egészen profi hozzáállást követelt meg tőlünk és Sanyitól is, s itt valami miatt megfeneklett az együttműködés kettőnk között, majd elváltak útjaink.
Ezt követően karolták fel a Pingvineket…
Mivel jómagam is egész életemet a víz mellett töltöttem, ezért nem tartott soká, míg közös nevezőre jutottunk a Pék fivérekkel, Dezsővel és Bandival. Bár nyáron találkoztunk a Velencei-tó átúszásánál, mégis akkor sikerült őket meggyőznöm arról, hogy a jeges vizes úszás – melyet én már korábban többször kipróbáltam – testhez álló lenne számukra. Ők több mint húsz éve úsznak, szintén lételemükké vált ez a mozgásforma. Felbári származásúak, ezért a Duna közelsége miatt adott volt számukra ez a sportnem, de a jeges vízbe korábban még ők sem merészkedtek. A Velencei-tavi átúszást követően elkezdtek velünk együtt úszni. Mi úgy mondjuk, hogy beleúsztunk az őszbe, majd a télbe és a tavaszba, és egyszerre csak rákaptak mindketten a jeges vizes úszásra. Tudni kell azonban, hogy Szlovákiában nincs téli extrém úszóbajnokság, s mivel a Pingvinek már többre vágytak annál, hogy csak úgy megmártózzanak az alig pár fokos vízben, ezért beneveztük őket a cseh bajnokságba, ahol a brünni Fides színeiben versenyeznek.
Itt milyen eredményeket értek el?
A cseh úszóliga a világ egyik legerősebb ligája. Dezső idén megnyerte a 2015/16-os cseh úszókupát. Októbertől áprilisig minden szombat versenynap. A versenyzők különböző körülmények között úsznak: befagyott tavakban, melyeken léket vágnak, vagy folyókban, néha barlangokban. A víz hőmérséklete minden esetben 0 és 10 Celsius-fok közötti. Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban vannak a versenyhelyszínek, így maga az utazás is elég embert próbáló feladat. Dezső a 2015/2016-os szezonban tizenöt helyszínen volt jelen a huszonkettőből, s így is 145 úszót maga mögé utasítva hódította el az elsőséget, ami nagyon szép eredmény. Tavaly tavasszal egy pénteki nap érkeztünk haza a gibraltári expedíciónkról, másnap már ment Csehországba úszni, és átvenni a legjobb jeges úszónak járó kupát.
Kik vettek még részt a Gibraltári-szoros átúszásán, és miről szólt ez a kihívás?
A Pék testvérek fejéből pattant ki az ötlet, akik korábban elhunyt testvérük, Norbert – aki szintén az úszás szerelmese volt – emlékére szerették volna átúszni a csatornát. Az úszás időpontját már másfél, két évvel korábban előre le kellett foglalnunk. Olyan szerencsétlen március végi, április eleji időpontot tudtak csak foglalni a számunkra, amikor a tengervíz hőmérséklete nem haladja meg a 15 fokot. De ez sem riasztotta el csapatunkat, hiszen jeges vízben edződtünk mind. A helyszínre végül négy úszóval utaztunk ki, Dezső és Bandi mellett csatlakozott hozzánk Nyáry Richard, és a cseh Magda Okurková. Az edzői stábot Petr Mihola, a legtapasztaltabb és legeredményesebb cseh téli úszó, a brünni Fides klubelnöke erősítette. A csapatot kettéválasztottuk, a gyorsabbakat – Richardot és Magdát –, valamint a két Pék testvért is egy-egy csónakból követtük a tengeren. A távot mind a négyen teljesítették, Bandi 5 óra 11 perc, Dezső pedig 5 óra 12 perc alatt úszta át a csatornát, megjavítva ezzel az addig regisztrált szlovák csúcsot. A másik két úszónk még ennél is jobb idővel zárt. Richard kerek 3 órával előbb ért célba, mint az addig legjobb szlovák úszó, Magdának is sikerült a legjobb cseh időt megjavítania. Nem volt könnyű úszás, mivel az időjárási viszonyok sem voltak a legkedvezőbbek, és egy Afrikából jövő áramlat is nehezítette az úszók dolgát. Bandi úszónadrágját delfinek csipkedték, bálnák is elhaladtak mellettünk, Dezső pedig többször rosszul lett úszás közben. Minden nehézség ellenére egyikük sem adta fel a küzdelmet, és elégedetten értek partot.
2017-ben is terveznek ehhez hasonló expedíciót?
Igen, a terveink között szerepel a Kaledóniai-csatorna átúszása. Szeptemberben szeretnénk átúszni az Atlanti-óceánból az Északi-tengerbe a Loch Ness-i tavon keresztül. Ezt a 96 kilométeres vonalat 26 csatorna köti össze Skócián keresztül. A víz átlaghőmérséklete 11 fok körül ingadozik, ezért váltóban úsznának az úszóink. Egyelőre szervezés alatt áll a dolog, már kapcsolatba léptem Jack Bright angol jeges úszóval, aki lehet, hogy a segítségünkre lesz az intézkedésben, de még az is előfordulhat, hogy ő maga is úszni fog. Korábban tagja volt annak a nemzetközi váltónak, amely a Kamcsatkai-félszigetről úszott át Alaszkába, ami szintén megsüvegelendő teljesítmény.
A skóciai „kiruccanást” azonban még megelőzi a jeges úszók január elején kezdődő németországi világbajnoksága. Milyen elvárásokkal vágnak neki ennek a versenynek?
A versenyt a bajorországi Burghausenben rendezik január 5-e és 8-a között. A nemzetközi résztvevőkre jéghideg víz és rengeteg adrenalin vár. A szervező bizottság csak a világ legkimagaslóbb eredményeit elérő extrém úszók részvételét engedélyezi. Összesen 120 versenyző állhat rajthoz, minden kategóriát beleértve. Az úszóknak mínusz fél Celsius-fok hőmérsékletű jeges vízben 22 perc alatti időn belül kell teljesíteniük 1000 m-es távot. A burghauseni tavat borító, körülbelül fél méteres jégrétegben 25 méter hosszú léket vágnak, mely egyenrangú feltételeket teremt a benti úszómedencéhez viszonyítva. Az úszóknak az úszónadrágon és úszósapkán kívül minden más viselet be van tiltva. Ez azt jelenti, hogy neoprén ruha, cipő vagy kesztyű használata sem engedélyezett. A részvétel teljes mértékben az úszók saját kockázatára történik. A szervező bizottság nem vállal felelősséget semmilyen mértékben halál vagy más komolyabb sérülés esetén. Azokat az úszókat, akik a megszabott idő alatt nem érnek célba, kiemelik a vízből. S hogy milyen elvárásokkal utazunk Németországba? Hét úszónk áll rajthoz, úgy érezzük, három érem megszerzésére nagyon jó esélyünk van.
Decemberben Dunaszerdahelyen is megrendezték a már hagyományos jeges úszást a Thermalpark melletti tóban. Ezen kik vettek részt, és milyen céllal várták az érdeklődőket?
A városban immár 13. alkalommal szerveztük meg a jeges úszást, melyen ez alkalommal negyvenheten vettek részt. Az úszások időpontját jegyző naptár az interneten fellelhető, s akik a sportág megszállottjai, azok szinte sosem hiányoznak egyik akcióról sem. De bárki más is csatlakozhat, aki kedvet kap. Arra viszont mindig felhívjuk a figyelmet, hogy mindenki csak saját felelősségére merüljön a vízbe. Ugyan a parton kabátban didergők száma még mindig több volt, mint azoké, akik vízbe merészkedtek, de ki tudja, lehet, hogy jövőre már megfordul az arány. A jeges vízben mártózás edzetté, ellenállóbbá teszi az embert. Nátha vagy egyéb megfázásos jellegű betegség minket ritkán dönt le a lábunkról. Ezért mindenkit csak buzdítani tudok, hogy próbálja ki egyszer, aztán hátha megszereti. Persze, mielőtt bárki is belemerészkedne a 3-10 fok körüli vízbe, azért nem árt, ha otthon hónapokkal előtte hozzászoktatja a szervezetét a hideg vízhez. Ennek legalkalmasabb módja a hideg vízzel való zuhanyozás. Aztán, ha ez a „felkészülés” megvan, várjuk szeretettel. Az úszások alkalmával mindig nagyszerű a hangulat. Pletykák hallatszanak, vicceket mesélünk, aktuális sporteseményeket vitatunk meg egymás közt. Úszás után pedig nem szabad egyből a forró vízbe menni, mert azt a szervezetünk nem nézné jó szemmel. Egy ideig még focizunk a hóban, teázunk, beszélgetünk. Kell ennél jobb?!
