Varga Dániel kommentje a Szívünk sárga-kék Facebook-oldalon
Olvasgatom a véleményeket ÁKOS-ügyben.
Az igazat megvallva, nem értem, mi a baj?! Abszolút profi módon közölte a szurkolókkal, hogy a klubból nem kereste senki, s mivel lejár a szerződése, új klub után nézett…
Mi ebben a rossz? Nyíltan, férfihoz méltó módon kommunikál dunaszerdahelyiként Dunaszerdahelyen. Abszolút természetes hozzáállás, ha tudja, hogy lejár a szerződése, s az érdeklődés a mostani klubnál NULLA, nem várja meg a pillanatot, amíg jelentkeznie kell a munkanélküli hivatalban. A nyílt kommunikáció az alapja egy profi módon működni akaró klubnak, pláne egy ilyen kis városban, mint Dunaszerdahely. Tudom, nagyon sokan hozzá vannak szokva a nem helyi focisták „mézes-mázos” kommunikációjához a DAC-cal kapcsolatban a klub székhelyén, a városban, az utcán, meg a városi kávézókban. Csak azért kíváncsi lennék, hogy tudjátok-e, miképp vélekednek a DAC-ról s annak szurkolóiról „lőtávolon” kívül. Nem egy ilyen „lőtávolon” kívüli véleményt volt szerencsém hallani/látni a mai, úgymond „csillagoktól”. Ne akarjátok tudni a tartalmát. Nem a bicska nyílna ki a zsebetekben, hanem egyenesen a BAUMAX-ba mennétek motorfűrészért…
Ennyit a nyíltságról.
Ami pedig a játékát illeti, hasonló képességű és típusú CENTER a mai ligában egyszerűen – NINCS. Ott a pont, erről nem nyitok vitát.
DE amit a legfontosabbnak látok, hogy ő az egyetlen olyan játékos a mai DAC-ban, akitől tart az ellenfél. Mikor jön a soros ellenfél, s az autóbuszuk áthalad a galántai körforgalmon, s megérkezik Taksonyba, egypár játékosuk mikor rágondol, kivel fog kelleni megküzdenie a pályán, akkor a szája kiszárad, s fehér alsógatyáján barna csík keletkezik. Nos, ilyen focistákra van szüksége a DAC-nak, nem halvérűekre…
Itt-ott becsúszik hiba is, erélyesebb belépő is, de hát ez van, ez foci, a ritmikus sportgimnasztika egy másik műfaj. Néha sikerül a DAC-nál nem megszokott „vízkeverés” is – ez is igaz. De könyörgöm, döntsük el végre, hogy egy szívvel-lélekkel küzdő hazai gyerek, aki néha megkeveri az állóvizet, vagy idegen zsoldosok, akik a szart keverik az öltözőben – ebből is ám van elég – és érdekes módon ezek nem szúrják a szurkolók szemét, mert mosolyognak, mint a kihányt lecsó…