Mi fán terem egy rántott húsos torta? Kérdeztem még pár héttel ezelőtt. Édesapám nemrég töltötte be a 60. életévét, és ez volt minden szíve vágya. Nem lehet olyan nehéz, gondoltam magamban. Kerestem róla pár képet a neten, rajzoltam magamnak egy pöpec látványtervet, megvettem a helyi húsostól a jó kis karajt és a többi hozzávalót, már amennyit a karácsonyi ünnepek alatt kirabolt áruházból sikerült, és kezdődhetett is a móka.
Már a köszöntés előtti napon megkezdtem a előkészületeket. Felvágtam a szép sovány karajt, kiklopfoltam a szeleteket mind a két oldalukon. Besóztam, beborsoztam és a hűtőbe tettem őket, hadd puhuljanak a rostok, hadd pihenjenek még egy éjszakát a fűszerekkel.
A szűzérmével is ugyanezt tettem. Mert hisz’ kell egy kis sznekk is a torta után; azt is jól kisütöm a családnak. Kifőztem tíz darab tojást, hogy díszíteni is tudjak mivel. Másnap szépen bepaníroztuk a húsokat, majd párhuzamosan, két mély serpenyőben sütöttük ki őket.
Isteni illat terjengett az egész lakásban, de már az utcáról is lehetett érezni, hogy itt valami komoly készül. Édesapám, persze mit sem sejtve, a konyhából szigorúan kitiltva, a nappaliban várta a végkifejletet.
A torta „ragasztója” a szerecsendióval, sóval, borssal megízesített, forró tejjel picit felhígított, vajas krumplipüré volt.
A torta legaljára salátaleveleket tettem, hogy a tartóról picit lelógva frissé és üdévé tegye a látványt. Kellett volna még pár rollo rosso salátalevél, de azt sajnos akkor nem kaptunk. No sebaj.
A salátadíszek után következhetett a húsos torony építése. Egy réteg hús, majd egy vékony réteg krumplipüré, hogy szépen összeálljon. Mindezt úgy négyszer ismételtem meg. A maradék pürét a húsok tetejére halmoztam, és elegyengettem.
A külső „krém” ugyancsak krumplipüréből készült, amit trükkösen, főtt sárgarépával színeztem. Leturmixoltam előtte, és úgy kevertem hozzá a kb. egy merőkanálnyi krumplihoz. Ugyan kissé lágyra sikerült, de így is jól kenhető maradt. A külső pürével eltüntettem a hús széleinek egyenetlenségeit és szépen kialakítottam a torta formáját.
A főtt tojásfehérjét apró darabkákra vágtuk, majd az oldalára szórtuk. A közepére pedig vékony karikákra vágott uborkaszeletekből rózsákat készítettünk, a szabadon maradt részt pedig félbevágott koktélparadicsommal díszítettük.
A kimaradt tojássárgáját összetörtük és tejfölt, majonézt, sót, borsot, valamint egy kis mustárt adtunk hozzá. Ezzel díszítettem ki a torta szélét, majd pirított szezámmagot szórtam rá. Tádáá!
Köszöntés, állfelszedés, majd jóízű fogyasztás után édes családi együttlét, beszélgetés és önfeledt társasjátékozás következett.
