Bizony meglepő (de megérdemelt) eredmény a győzelmünk! Az oddsok szerint biztos. A hazaiak győzelmére sokáig hetes körül mozgott. Amikor feltettem egy tízest (örömmel), akkor még 5,8-as volt a DAC győzelmére. Hm… Talán tizenöt év után nyertem valamit… 🙂
Mladá Boleslav nyilván nem gyenge csapat, és sokáig jól osztogatták a lapokat, de nekünk elég volt pár perc, és alaposan megfordítottuk az eredményt.
Kezdem a rosszal. Az utóbbi időben nem éppen jó látványt nyújtanak a kapusaink. Az nem gond, hogy kaptunk egy gólt, de az igen, hogy milyet. Szabadrúgásból. A lövés nem volt védhetetlen, de kapusunk, a fiatalka Slávik elég rosszul reagált a lövésre. A gólnak amolyan ,,elég eltalálni a kaput” fluiduma volt. Sajnálom, de csak megismétlem azt, amit írtam már korábban – a kapusainkkal gond van…
Játékmester. Sárga-kék mezben nincs egy klasszikus spílmacher. Ljubičić lesz úgy néz ki a (kényszer)befutó…
Marinnál ma többnyire rizikómentes alappasszokat láttunk, szinte hibátlanokat. Ebben a formában viszont hiányozni fognak a kreatív megmozdulások, passzok. Másik oldalon, inkább ilyen biztonságra törekedő Marin, minthogy megint eladja nyolc perccel a meccs vége előtt az ellenfélnek a kulcsfontosságú labdát…
Ami jó volt. Rúgtunk semmiből egy gyönyörű gólt. Egyet betuszkoltunk remek beadásból és remekül lefejelt labdából… Többnyire halálra dolgozzuk magunkat egy-egy gólra, most viszont könnyedén bevarrtunk hármat…
Végszó: voltak szép momentumok, fegyelmezett játék is, de egypár fontos dolog még nincs megoldva. Hja, igen, ezek a kapusok…
