Mi, csallóköziek talán nem jövünk túlságosan lázba akkor, ha a jégkorongról van szó. Persze, tisztelet a lelkes kivételnek. Azt gondolnánk, egy ilyen futballőrült régió lakói nem foglalkoznak napi szinten a jeges sportokkal. Nálunk se domb, se lejtő, a tavak is hosszú idő után csak ezen a télen fagytak be úgy igazán. A hoki az északabbra élők sportja, nem a miénk. Vagy talán mégsem annyira? Tavaly az oroszországi világbajnokságon elég szép számban képviselték magukat a dunaszerdahelyi és környékbeli szurkolók is. És nemcsak a szlovák válogatott meccseire váltottak jegyet, hanem sokuk ott izgult és szorított a lelátón az akkor még az elit csoportban viaskodó magyar csapatért is. Hol tart most a magyar jégkorong? Milyen programokkal igyekeznek fejleszteni és népszerűsíteni a sportágat Magyarországon? Egyebek mellett erről faggattuk Boros Pétert, a Magyar Jégkorong Szövetség kommunikációs igazgatóját.
A magyar férfiválogatott a tavalyi szentpétervári világbajnokságon való szereplés után ezúttal ismét a divízió 1/A csoportban száll harcba a feljutásért. A nemzetközi erőviszonyok tekintetében ez a magyar válogatottat megillető pozíció?
Ez egy nehezen megítélhető kérdés, mert az erőviszonyok folyamatosan változnak nemzetközi szinten, és a magyar válogatott legalább annyira helyt tud állni a divízió 1/A-s élmezőnyben, mint ahogy meggyőződésünk szerint egy A-csoportos bajnokságban. A Magyar Jégkorong Szövetség az elmúlt évtizedben jelentős előrelépést tett a világelit felé. Szeretnénk a legjobbakhoz tartozni, de látni kell, hogy míg Kanadában, Svédországban és Oroszországban hány profi játékos van, és milyen erősek ott a bajnokságok, addig a magyar színvonal még messze nem tart ott, ahol ezek a nemzetek tartanak.
Utolérhetők lesznek valaha a nagy hokinemzetek?
Nem könnyű ezt megmondani, de láthattuk már azt is, hogy ott van egy Magyarországnál kisebb ország, Svájc, amelyiknek ez sikerült.
Van egy nagyon jó utánpótlás program, van egy egyre jobb magyar bajnokság. Van nagyon sok fiatal magyar játékos, akik meghatározó európai ligákban játszanak, és nagy valószínűséggel előbb vagy utóbb lesz Magyarországnak NHL-es játékosa is. Szlovénia is jó példa lehet erre, azt gondolom, hogy ez nem elérhetetlen akár egy-két éven belül.
A magyar hoki gyökerei egész régre nyúlnak vissza, a Magyar Jégkorong Szövetség idén ünnepli fennállásának 90. évfordulóját. Miként készül a jubileumra?
Különleges programsorozattal készülünk egész évben. Szezontól függetlenül lesznek rendezvényeink, melyekbe a fiatalokat és a felnőtteket is szeretnénk bevonni. Április elejére tartogatjuk a legnagyobb meglepetést: még a kijevi IIHF divízió 1/A férfi vb előtt Svédország, Finnország és Szlovénia lesz a vendég a Tüskecsarnokban. A szövetség szeptemberre is egy nagyszabású programot tervez, ahol igazi hokiünnepen találkozhatnak egymással a jégkorongozók a legkisebbektől a legidősebbekig. A 90 éves születésnapi jelkép tulajdonképp végigkíséri az évet. Több kiadványt készítünk, és egy könyv is megjelenik majd, amely az elmúlt kilenc évtizedre tekint vissza. Több torna megrendezését tervezzük, a múltidézés mindegyiket végigkíséri majd.
Mennyire vonzó ma a magyar hokibajnokság, a MOL liga?
Mindig komoly előrelépésnek számít, ha légiósok is játszanak egy bajnokságban. Nyilván ennek van bizonyos anyagi vonzata is, másrészt emeli az adott bajnokság színvonalát. Magyarországon egyre komolyabb értéke van a MOL ligának. Szeretnénk elérni, ha a bajnokságunk tovább erősödne, és még komolyabb súllyal bírna az európai színtéren is. Nem véletlen az, hogy több környékbeli országból is jelentkeztek már felvételre a ligába. Legutóbb az osztrák Vienna Capitals csapata jelentette be, hogy szívesen elindulna nálunk. Romániából jelenleg három csapat is van, amely itt viaskodik, közülük két magyar érdekeltségű, a Csíkszereda és a Brassó. A harmadik a Galac, amely semmilyen szállal nem kötődik a magyarokhoz, mégis a magyar bajnokságban játszik. Ugyanígy van ezzel a Belgrád csapata is Szerbiából.
Volt már rá példa, hogy az Érsekújvár is évekig a magyar ligában játszott, és reményeink szerint nemsokára folytatódhat ez a kapcsolat. Bízunk benne, hogy mihamarabb lehet ismét szlovákiai csapat a MOL ligában.
Ez csak a presztízs miatt lenne fontos, vagy komoly célkitűzésnek számít a szövetségnél?
Nyilván presztízsemelő is, ha egy olyan ország csapata jelentkezik a magyar bajnokságba, mint Szlovákia, amely óriási jégkorongmúltra tekint vissza. Az MJSZ azonban arra törekszik, hogy minél magasabb színvonalon legyen mind a játék, mind pedig maga a hokikultúra, és ebbe bele lehet érteni a nézőktől a szervezésen át az infrastruktúrával bezárólag mindent.
Milyen ma a jégcsarnokok állapota Magyarországon?
Napjainkban is több csarnok épül az országban. A 90-es évek elején még volt időszak, amikor Budapesten egyáltalán nem volt a jégkorongra is alkalmas csarnok. Most már szerencsére az nem probléma, hogy nincs hol lejátszani a mérkőzéseket.
Ma több mint ötezer igazolt utánpótlás-játékos van az országban. Ebből a szempontból még bőven van hely és lehetőség jégcsarnok építésére. Inkább a területi elosztással lehetnek problémák.
Mert vannak olyan települések, amelyek környékén több jégcsarnok is van, viszont találunk olyan régiót is – ilyen például az Észak-Alföld –, ahol kevés lehetősége van jégkorongozni a fiataloknak. Tekintve, hogy a meglévő csarnokok az elmúlt tizen-egynéhány évben épültek, nagyon jó állapotban vannak, hiszen majdnem új épületekről van szó. Nyilván ezek nem tízezer látogatóra tervezett nagy csarnokok, de arra tökéletesen alkalmasak, hogy elinduljon egy felnőtt bajnokságban egy csapat, és több száz ember ki tudjon menni a mérkőzésre. A jég jó, a palánk jó, onnantól kezdve már a játék minőségétől függ, hogy mennyi lesz benne a látogató.
Magyarországon a jelenlegi kormány ideje alatt gomba módra szaporodnak az új focistadionok. A hoki is akkora támogatásban részesül az állam részéről, mint a labdarúgás?
Pontosan ugyanazt a támogatást kapja a társaságiadó-kedvezmény kapcsán. Mint látványsport, benne van abban az öt sportágban, amelynek lehetősége van vállalkozások adójából pénzt szerezni. Ez azt jelenti, hogy egy adott szervezetnek vagy vállalatnak csak meg kell nevezni, hogy a társasági adójának bizonyos részét melyik szövetség vagy melyik sportegyesület kapja meg. Ez nagy segítség. Az összeg kizárólag az utánpótlásra fordítható, amiből az is kiderül, hogy ebből nem a felnőtt bajnokságba kerül a pénz. Ezekből a TAO-pénzekből lehet jégcsarnokot építeni, de akár utazási eszközre vagy felszerelésre is költhető.
Mennyire népszerű sportág ma Magyarországon a jégkorong? A szövetség milyen propagandaeszközökkel igyekszik népszerűsíteni?
Úgy gondolom, általános válságban van a sportesemények látogatása. Nemcsak nálunk, a környező országokban is. És ez megfigyelhető a legtöbb sportágban. Nagyon kevés olyan sportot lehet mondani, ahol bajnoki mérkőzések esetén komoly, akár telt házas mérkőzéseket játszanak. Viszont egyértelműen a válogatottak azok, melyek komolyabb reklámmal bírnak. A jégkorong szövetségnek a stratégiájában szerepel, hogy mindent megtegyen azért, hogy egyre jobb színvonalú mérkőzéseken egyre több olyan ember jöjjön ki a meccsekre, aki vagy már nagyon régen, vagy korábban egyáltalán nem volt a jégkorongot látogató emberek között. Ezért nem elég az, hogy ha jó színvonalú a mérkőzés, de egyértelmű, hogy propagandaeszközökkel is élni kell ennek érdekében.
Azt gondolom, hogy egyre jobb mérkőzések mellett egyre több show-elemet is be kell iktatni egy-egy mérkőzés során. Ma már az kevés, ha valaki elmegy egy sportrendezvényre, s ott csak a játék színvonalát kapja.
Mégis mennyi egy hétvégi forduló átlagnézőszáma a MOL ligában?
Nem marad el akár egy kézilabda- vagy labdarúgó mérkőzés számától, sőt helyenként meg is haladja azt. Ez persze változó. Míg a vidéki városokban, például Székesfehérváron és Miskolcon jól behatárolható, addig Budapesten, ahol nagyon sok az egyéb sportesemény és szórakozási lehetőség, érezhetően kisebb a létszám. Viszont az már mindenhol kijelenthető, hogy több száz ember jár szinte minden mérkőzésre, kongó lelátók előtt nem játsszák a magyar ligát. A válogatott esetében pedig egyértelműen elmondható, hogy legtöbbször telt házas mérkőzéseket vívunk, bárki ellen lépjünk is pályára.
A válogatottnak van saját háza, stadionja, ahol a mérkőzéseit játszhatja?
Az utóbbi időben a mérkőzéseket a Tüskecsarnokban játssza a magyar válogatott. Jelenleg ez az ideiglenes otthonunk. Bízunk benne, hogy csupán ideiglenes. Itt háromezer ember fér el, tehát nem lehet azt mondani, hogy a Tüske igazán nemzeti csarnoknak való. Több mint vágyálom, és a tervek között is szerepel, sőt, a kormányhatározatban is benne van, hogy épülhet egy nemzeti jégcsarnok, ahol már egy nagyobb befogadásra is alkalmas helyet kaphatunk. Ott székelne majd a szövetség is, és az lenne az állandó helyszíne a válogatott meccseinek.
Melyek a magyar élklubok?
A Fehérvár AV19 kilóg a sorból, hiszen ők nem is a magyar bajnokságban, hanem az osztrákban indulnak. A MOL ligában évek óta egyértelműen a két legerősebb csapat a Miskolc és a budapesti MAC, de felzárkóztak olyan klubok is, mint az Újpest és a Ferencváros. Összesen 11 csapat van a ligában, és másokat sem szeretnék nyilván kizárni a felsorolásból, de egy-egy MOL ligás csapatnál azért nagyon sokat számíthat, hogy mekkora keretösszegből gazdálkodik. Hiszen ha van miből jó játékosokat vásárolni, akkor gyorsan össze lehet rakni egy ütőképes csapatot. Évek óta szisztematikus munka folyik a legtöbb ilyen csapatnál, és nemcsak a felnőtt élcsapatra koncentrálnak, hanem szinte minden korosztályban kőkemény utánpótlás-nevelés zajlik.
Nemrég indult egy új weboldal is a szövetség égisze alatt, a gyerehokizni.hu. Ennek mekkora szerepe van az utánpótlás-nevelésben?
Ahogy említettem, több mint ötezer utánpótlás korú gyerek van már Magyarországon, ami nem rossz szám, főleg annak tudatában, hogy folyamatosan jelentkeznek a fiatalok. A gyerehokizni.hu egy külön weboldal, ahol információt nyújtunk az óvodás korú gyerekektől kezdve nagyjából a 10 éves korosztályig bezárólag mindenki számára. Van egy átfogó utánpótlásprogramunk, melyben szeretnénk mindenkinek lehetőséget adni a jégkorongozásra, bárhol lakik Magyarországon. Abban szeretnénk segíteni, hogy a gyermek megtalálja a hozzá legközelebb eső olyan jégpályát, ahol szakavatott személyzet tud segíteni neki abban, hogy ő is sportoló legyen. Nem feltétlenül élsportoló, hisz lehet ezt hobbi szinten is űzni. Magyarországon nagyon sok amatőr vagy kedvtelésből játszó csapat is működik.
A 10-12 éves korú gyerekeknél például nincsenek a mérkőzéseken eredmények sem. Pontosan azért, hogy a játék szeretetére és a gólörömre helyezzük a hangsúlyt, ne a vérre menő, eredményorientált csatára.
Viszont 14 éves kortól van egy nemzeti utánpótlásprogramunk, melyet az NHL-t is megjárt Glen Williamson neve fémjelez. Az sem véletlen, hogy évek óta tartó munkával az U20-asok világbajnokságán a magyar válogatott feljutott a divízió 1/A-ba, ami önmagában is egy nagyon szép teljesítmény. Nagyon jó eredményeket érnek el ezek az utánpótlás-válogatottak, ami egy idő után meg fog jelenni a felnőtt válogatott eredményeiben is.
Van-e a felnőttek között olyan játékos, akire érdemes odafigyelni, vagy aki a későbbiekben egy igazi elit bajnokságban is megmérettethetné magát?
Már most is nagyon sok magyar játékos játszik külföldi bajnokságokban. Ott van például Vay Ádám, aki már az NHL alatti osztályban korongozik Észak-Amerikában, de ilyen Bartalis István is, aki jelenleg a német elit bajnokságban játszik. Ezenkívül több utánpótlás korú játékos is játszik Európa-szerte és az Egyesült Államokban is.
Januárban volt egy magyar-szlovák elnökségi találkozó Budapesten. Milyen céllal ült össze a két ország jégkorongszövetségének vezetősége?
Hihetetlennek tűnhet, de a két ország jégkorongsportjának történelmében először találkozott a magyar és a szlovák jégkorongszövetség elnöke Budapesten. A találkozót nagyon konstruktívnak értékelte a végén mindkét fél. A vezetők a két szervezet jövőbeli együttműködéséről egyeztettek. Szó esett arról, hogy Szlovákia és Magyarország az elkövetkező időszakban megosztaná egymással a sportág különböző területein szerzett ismereteket és közös bizottságokat állítanának fel, amelyek feladatai közé tartozna különböző javaslatok benyújtása. Emellett fontos, hogy együtt segítsék a nemzetközi és regionális versenyek fejlődését. Tervben van egy olyan kupa indítása is, amely akár leképezheti a visegrádi négyek területét. Még sok minden formálódik, de mindenképpen az a cél, hogy nagyobb együttműködéssel komolyabb jégkorongélet legyen a térségben.
Áprilisban Ukrajnában lesz a divízió 1/A-s világbajnokság. Ide is várja a magyar válogatott a határon túli, köztük a felvidéki szurkolókat?
Nagy támogatás kell most is Kijevben. Az sincs igazán messzebb, mint Szentpétervár volt tavaly, ahol nagyon sok, Felvidékről ellátogató szurkoló is kísérte a magyar csapatot. Szerintem nem lesz ez másképp most sem az ukrán fővárosban.
Nagyon bízom abban is, hogy egy-két éven belül akár arról is beszélhetünk, hogy a Felvidéken lesz magyar érdekeltségű szlovákiai jégkorongcsapat, amely a magyar bajnokságban indul.
