Tavaly, amikor egy Klikkout-interjút készítettünk Lacussal, jókívánságokkal búcsúztunk – kerüljön a kezdőbe, és sikerüljön az első bundesligás gólja. A Dárdai vezette Hertha ellen sikerült…
Lacus, mi láttuk a gólodat (Borussia Mönchengladbach–Hertha 1:0), de mondd el nekünk, miként láttad, élted meg te…
Hát akkor a gólom története röviden: kaptam egy jó passzt a kapitányuktól, Lars Stindltől, és amikor átvettem a labdát, az első érintésből passzolni akartam a szélen érkező Oscar Wendtnek, de láttam, hogy a védő leleste volna az átadásomat, bemozdult picit közepre, így két védő között nem mehetett át a passzom, úgyhogy toltam még egyet a labdán, és rárúgtam a kapura. A fejembe már csak ez a gondolat volt.
Mi jutott az eszedbe a gól után?
Az, hogy ha nem lett volna a stadionkapu bezárva, akkor lehet, hogy kifutok a stadionból… Hát elmondani nehéz az érzéseket, ezt át kell élni… Hihetetlen érzés volt, főleg a hazai pályán. Azt hiszem, ilyen remek szurkolótábor előtt még ez a gólörömöm is kevés volt…
Gondolom, a meccs után lerohant a média…
Nem is! A meccs után a csapattársakkal foglalkoztam, gratulált az egész csapat, a klubból az egész vezetőség, örült mindenki, hogy ilyen jól kijött nekem ez a meccs, nem beszélve arról, hogy egy győztes gólt szereztem, s ez volt a legfontosabb. De megjegyzem, még ma ezzel foglalkozhatok, de holnaptól már rendesen oda kell figyelnem a következő napok edzéseire, mert egy fontos meccset játszunk.
Mennyire erősödött meg ezzel a meccsel a pozíciód a csapatban?
Nem tudom, hogy kezdő leszek-e, de az igazat megvallva, nem lennék meglepődve azon sem, ha nem lennék. A hétvégén már játszhat Tobias Strobl, és idegenben azért nehezebb egy meccset játszani, főleg ilyen derbin, és Mahmoud Dahouddal mindketten inkább támadásban vagyunk erősebbek, mint a párharcokban. Soha nem játszottunk még így együtt, barátságos meccsen sem, és mindig az volt a képlet, hogy vagy Dahoud játszik Tobias Stroblval vagy a Christoph Kramerral, illetve én Stroblval vagy a Kramerral, Mindig egy magasabb, aki a párharcokat nyeri és egy fiatalabb. Ami a kettőnk teljesítményét illeti, úgy gondolom, az elején egy-két hiba becsúszott, amikor nem értettük meg egymást, nem nagyon érkeztünk vissza a védekezésbe, de a másik félidőben nem adtunk esélyt a Herthának. Azt hiszem, jól játszottunk és megérdemelten nyertünk.
Megdicsért Dieter Hecking edző?
Amikor mentem az öltözőbe, akkor találkoztunk, átölelt, gratulált és azt mondta, nagyon jól játszottam, és a továbbiakban is dolgozzak magamon. Jólesett, de tudom, fontos az is, hogy nem szabad egy fiatalt annyira agyondicsérni, hiszen előttem van sok minden – tovább kell magamon dolgozni, mert ez még nem elég.
A tavalyi interjúnk idején ismerkedtél az új közeggel. Mi a helyzet most?
Lényegesen változott. Megszoktam a környezetet, sokkal többet beszélek a játékosokkal, mert a német nyelvtudásom is lényegesen javult. Megismertem a társaimat, jóba vagyok velük, együtt járunk ki a városba kávézni vagy éttermekbe vacsorázni. Mindenki barátságos hozzám, nem számít nekik, hogy fiatal vagyok és külföldi…
Van időd követni a DAC-meccseit?
Hogyne, figyelem, amikor van időm, minden DAC-meccset megtekintek, és a Zsolna meccseit is, de sajnos ezt a derbit nem tudom majd követni, mert mi is éppen akkor játszunk. Viszont a meccsünk után megnézem a híreket, videókat és, nagyon remélem, hogy nyerünk!
Lacus, köszönöm a beszélgetést!
Szívesen!
Fotók: Facebook
