Az elmúlt szerdán lejátszották a Magyar Kupa negyeddöntőinek első mérkőzéseit, és ha már egy dunaszerdahelyi játékos is érdekelt, ellátogattunk a Fradi–Diósgyőr összecsapásra, amit a hazai csapat 0:1-es félidő után Böde, majd a 92. percben Moutari találatával behúzott.
A gyönyörű Groupama Arénában lejátszott mérkőzést 4453 (négyezer-négyszázötvenhárom) fizetett néző látta.
A gyenge színvonal, vagy a Kubatov által kitiltott ultrák, nem tudom, de a
23 698 férőhelyes stadionban nevetséges látványt nyújtott a gyér nézőközönség és az első félidei játék egyaránt.
Miért nem jár a magyar ember focira?
Vajon mi változott az évek során, hiszen egy 1977-ben lejátszott Fradi–Vasasra 70 ezer ember volt kíváncsi a Népstadionban?
Nem volt nagy kivetítő és ingyen wifi a stadionban, de verklit tekerő kéregető és földön fekvő hajléktalan sem az aluljárókban.
Tovább megyek. Százezer Angliában dolgozó magyar fiatal sem…
Szóval stadionok lesznek, de kik fognak meccsre járni,
ha amint feltűnik egy tehetség, azonnal vendégmunkásnak áll valamelyik külföldi bajnokság közepes színvonalú csapatában?
Valamikor Nyilasi, Ebedli, Pusztai vagy akár Törőcsik, Fazekas mind a magyar bajnokságban játszottak, és a válogatott vb-résztvevő is volt…
Elszaladt a világ mellettünk és pénzkérdés lenne?
Nem hinném, viszont valamit nagyon nem jól csináltak az illetékesek.
U.I. Szarka Ákos kitűnően futballozott az említett mérkőzésen, kiharcolt egy tizenegyest és volt egy óriási helyzete, amit a kapus bravúrral védett, sajnos idegenlégiósként. Hajrá, DAC!
Az írás megjelent a Klikkout 2017/4. számában.
