Miért rosszak a vizuális effektek? Kivéve, ha nem azok

Figyelem, az írás végén Trónok Harca spoiler található, ezért, ha még nem láttad a 6. évadot, kérlek, ne olvass tovább!

Amióta az ember feltalálta a fényképezést, a különféle trükkös megoldások óriási szerepet játszottak a filmgyártók munkájában, hiszen a filmeknek csak a képzeletünk szabhat határt, és az éppen rendelkezésre álló technika. A korai időkben is – akár hisszük, akár nem – már használtak trükköket az olyan jelenetekhez, amiket amúgy nem lehetett volna megoldani „természetes úton”. Ekkor még nem volt digitális technika, hanem tükröket használtak, összefilmezték a jeleneteket, díszleteket építettek, perspektíva-trükköket alkalmaztak, a filmszalag képkockáit egyenként, kézzel vágták szét, szerkesztették, és ragasztották össze, míg végül hónapokig tartó kemény munka után összeállt egyetlen trükkös jelenet.

Charlie Chaplin

szaunamaraton

Szerintem az egyetlen oka annak, hogy azt gondoljuk, a vizuális effektek rosszak, hogy csak a rossz vizuális effekteket látjuk. Manapság már mindenütt ott vannak a vizuális effektek (VFX), csak egyszerűen nem tudunk róla. Amikor jól van megcsinálva, eszünkbe sem jut, hogy amire épp nézünk, azt valaki egy stúdióban egy számítógépen készítette. Ez azért van, mert a nagyszerű VFX mindig a storyt és a karaktekerek szolgálja, és amikor ez történik, akkor a vizuális effekt a szó szoros értelmében láthatatlanná válik a nézők szemének. A legjobb látványvilágot pedig akkor lehet elérni, ha nem még több praktikus effektet használnak (amit a való életben megcsinálnak) hanem az a lényege, hogy megértsék, mire képes a számítógépes grafika, és az erősségeire építenek, amíg a gyengeségeit más technikákkal oldják meg. Manapság bármikor, ha egy filmben a levegőben vagyunk, és egy repülőgépet látunk, az számítógépes. Ha egy autós üldözést látunk, az is számítógépes, és a listát a végtelenségig sorolhatnánk, hiszen néha az egész világ számítógépes, de olyan részletesen kidolgozták, hogy meg sem fordul a fejünkben, hogy nem igazi. Az egyik legnagyobb kihívást a fizikai szimulációk és az élő szövetek reprodukálása jelentette. Ezt ma már kiküszöbölték, és képtelenség megmondani, hogy a színész, akit a filmben látunk, valójában nem is ő, vagy nem is létezik, de ugyanez a helyzet az állatokkal. Egyébként a vizuális effekteket készítők akkor végzik jól a munkájukat, ha senki sem veszi észre, mivel járultak hozzá egy jó filmhez, ezért nem árt megbecsülni a gép előtt töltött több évtizedes munkájukat, hiszen többet köszönhetünk nekik, mint gondolnánk. Elég hálátlan egy munkakör, de néha azért ők is nyernek egy-két Oscart.
Trónok Harca Spoiler Alert!

Ez a webhegy sütiket hassznál, hogy javítani tudjon a felhasználói élményen. Elfogadás Tovább