Nem tudom kihagyni ezt a poént…
Hol volt, hol nem volt, a horvát-német nagy mesék időszakában, amikor Aljosin, a király osztogatta a perceket a fiának, megtörtént, hogy a zöldfülű edzőnk ebédlőszőnyeghez hasonlította a trencséni pálya műfüvét. Simán a műfű rossz minőségével próbálta kimagyarázni edzői naivitását…
Azóta sok minden változott.
A trencséni műfű korszerűbb, és ugyanezt elmondhatom az aktuális edzőnkről is…
Múlt héten hat év után nyertünk a Slovan ellen, és ma is kiradíroztunk egy hosszú sorozatot – elhoztuk Trencsénből a három pontot! Nagyon, de nagyon jó érzés volt otthon, közösen a családdal egy nagy ,,igeen”-t kiáltani a meccs után!
Meccs
Kezdem egy tipikus dunaszerdahelyi rákossággal – a 116 cm-es képernyő és a HD-közvetítés ellenére sem ez a mérkőzés marad majd meg úgy az emlékezetemben, mint ahol sziporkázó focit láttam.
Viszont, pszichológiai szempontból nagyon fontos három pont volt ez,
mert elhittük, képesek vagyunk nyerni.
Annak ellenére, hogy nem az aktuális játékosállomány az, amilyenre éhes a DAC-szurkoló. Három pont, gyere haza! És hazajött. Ez a meccs üzenete.
Minek köszönhetjük a három pontot?
Az első félidőben az aktív jobb oldalunknak. Láttunk egypár ügyes szöktetést a komplett trencséni hátvédsor mögé. Köszönhetjük a második félidei abszolút defenzív, de logikus taktikának. Megjegyzem:
védelmünk nem volt annyira biztos, mert néhány eladott labdát egy ütőképes ellenfél kihasznált volna.
Szerintem inkább az volt a lényeges, hogy könyörtelenül zártunk, és a helyenként 6-4-0, vagy a 7-3-0 felállással kinyírtuk a Trencsént. Valószínű, hogy a két évvel ezelőtti Trencsén ezt a típusú védekezést áttörte volna, de az aktuális Trencsén ettől messze van. Nincs kizárva az sem, hogy akkor is elhoztuk volna a három pontot, ha nem zárunk teljesen, mert… hogy is mondjam… Trencsén nem volt formában.
Tizenegyesek
A becsúszásnál, amikor hátvédünk vitte nem csak a labdát, hanem a ,,babát” is, még necces volt a tizenegyes, de a kezezés sajnos egyértelmű volt.
Mint DAC-szurkoló, örülhetek, de nem jó a ligának, hogy ennyire lesüllyedt a játékvezetés…
Nyertünk! Pont.
Röviden lezárom a meccs értékelését – átlagos, a második félidőben pedig alacsony színvonalú meccs, amelyen nyertünk, és ahogy egy bölcs ember mondá:
a győzelmet nem kell magyarázni!
Szedegetjük a pontokat, kialakulóban van egy jó végső helyezés a táblázatban, és az „on tour”-os srácok jót buliznak per pillanat.
Nyertünk! Pont.
