Nem, nem, nem eszünk semmit, vagy mégis, pontosabban fogyasztunk. És ezúttal nem a retinaszaggató világításban roskadozó polcokról levett, szükségesnek hitt feleslegeket. Hanem a színtiszta szellemfrissítőket.
Az írás megjelent a Klikk Out 2017/05. számában.
Elkezdtem a Tollassal „kultúrgázolni”, -gatni, (így három adás után talán csak lépegetni), de a lényeg, hogy csak nyitogatom a szemem, fogom a fejem, hogy mennyi minden van MÉG körülöttem, ami közel is van, a büdzsémet sem terheli, és igazán méltó a figyelemre, valamiféle támogatásra. Annak csak örülni fogok, ha ezt már úgy olvassátok, hogy a felsoroltakat ismeritek, látogatjátok. Ha pedig nem, akkor… kheedves Klikk-olvasók népe: májusra hoztam Nektek 7 ötletet, hogy ti is csak nézegessetek, mint Bibi a moziban, kiállításon, koncerten…
…vagy színházban
Na, de nem akármilyenben. A Pozsonyi Színművészeti Főiskola színháza, a Divadlo Lab ’98 óta azért van, hogy a növendékek már ott gyakorolhassák szakmájukat, „támogatják őket az ötleteikben, és megvalósításaikban“. A hónap folyamán láthatjuk a harmadikos és a mesterfokozaton elsős diákoktól (köztük Dékány Nikivel) Henrik Ibsen, A tenger asszonya c. játékát a szerelem és szabadság iránti vágyakozásról. Slawomír Mrožek – Mulatság c. abszurd történetében, amit most fognak utoljára játszani, feltűnik Béhr Marci is. És lesz még egy csomó előadás, közel is van, a jegyek pedig kisegyesért, kishármasért vannak. Na ezek után ne menjünk el, pha! Több infó: www.divadlolab.sk.
Irány A gyönyörök kertje!
Jó, tudom, Budapest nincs a kertek alatt, de Dunaszerdahely se Alsószeli háta mögött van, hogy ne lehetne maximum két óra alatt eljutni a magyar fővárosba! A költségvetést épp csak az oda-, illetve hazajutás terheli, és a diákként 800, teljes árban meg 1550 fötö. Most mondjam megint azt, hogy „no nyekúp to?“ Tavaly volt Hieronymus Bosch, németalföldi festőművész halálának 500. évfordulója. Ennek kapcsán a Várkert Bazárnál lévő Testőrpalotában egy virtuális tárlatvezetés kapcsán megtekinthetjük a címben említett részletes és rejtélyes festményt.
A büdzsé barátja
Ha visszagondolok a Durvacrew RWD.fm-es szessönjeire (keressetek rá a PLUSplus YouTube-csatornáján), mindig elkap a kellemes nosztalgia. Most mit szépítsem, jó volt összejönni egy otthonos helyen, minőségi zenét hallgatni, kortyolgatni, táncolgatni. Míg ez a jó szokása a krúnak újra feléled, otthon is megteremthetjük ezt a kellemes zenehallgatási élményt. Hiszen mi kell hozzá? Egy ház, hangfal, a zene (például pont ezen RWD.fm szerdahelyi editionjei), barátok és a hangulat. Vagy mit szóltok egy Tollas Rádió-maratonhoz?
Kultúrgáz, -ház, -láz
Nem, semmi szégyen nincs abban, ha a város/falu eseményeit látogatjuk. Jó, megértem, nem mindenkinek van ínyére a citerakoncert, vagy a helyi hip-hop klub esetleges fellépése. De a jó hír, hogy nem is csak ebben merül ki településeink kultúrája. Dunaszerdahelyen pedig számos kiállítás, koncert, kisebb-nagyobb esemény szerveződik. Irányadóként tessék, rá lehet keresni a fészbúkon: Rivalda Színház, Soul Hunter, Csaplár Benedek VMK, NFG Klub, Vermes-villa, Csallóközi Múzeum, Choco Arden…
Vissza a természethez!
Rousseau-i értelemben akár, vagy szó szerint! Ha én el tudtam biciklizni a 30 km-re elhelyezkedő falumból Szerdahelyre, akkor Ti se kapkodjatok a levegőbe mindenféle indokért, hogy miért nem ültök bringára, és fedezitek fel a helyeket, ahová a négykeréknek nincs bejárása! Minden, amire szükségünk van ebben a rohanó világban, ott bújik és vár ránk csendesen a fák törzsénél, bokrok susogásában, az erdő szellemében.
Ó, az olvasás…
Amire mostanában egyre kevesebb idő jut, és hallom a többiektől, hogy „elfelejtettek olvasni”, „vissza kell rá magukat szoktatni”. Amit teljesen megértek, hiszen míg a tévé két gomb megnyomását jelenti, a könyv tényleg igényel egy nem is minimális odafigyelést. Egy fárasztó nap után elhiszem, hogy könnyebb a tévé előtt elszundikálni, mint a szemeket erőlködve nyitva tartani, és megpróbálni felfogni a mondatokat. De ez még mindig nem jó kifogás! Oké, elhanyagoltuk az olvasást, most akkor térjünk vissza! Először kezdjük versekkel… rövid prózákkal, előhúzhatjuk az Egyperceseket aperitifként, majd főételnek egyelőre pár novelláskötetet… például.
Világot utazni otthon
Kultúrszomjunk csillapításának eme új módszerét a főiskolán sajátítottam el. Nem engedheti meg mindenki magának, hogy hip-hop összepakoljon, és elmenjen valamelyik mediterrán országba akár, vagy hogy végigkóstolja például a balkán konyhát. A jó hír, hogy a különböző intézetek (francia, spanyol, olasz, albán stb…) időről-időre szerveznek különböző ételkóstolókat, utazási beszámolókat, workshopokat, filmvetítéseket, amelyekkel máris közelebb kerülünk az általunk szeretett nemzethez.
