Úgy élvezem én a strandot, mert ott annyira szép és jó, és még könyv is olvasható – avagy napsütés, pléd, esetleg nyugágy. Nyakig ér a halidéj, van idő relaxra, mihez praktikus, mobilis terapeuta a könyv is. Tudtátok, hogy nyáron olvasunk a legtöbbet?
Nyár van. Már benne pancsolunk a közepében. Végre közeledik a kikapcsolódásra szánt, bűntudat nélkül kivett, „éneztmegérdemlem” címkével ellátott napjaink szezonja. Ez nem gúnyolódás, többnyire bizony mindenki megérdemli. Ki kell szakadni a mókuskerék egész évi hajtásából, akár két hétre is, tengerpartra, tóra, messzi országba vagy közeli vidékekre, de akár az otthon nyugalmába, hol offoljuk a munkahelyi berögződött feladatokat és stresszt, hogy kikapcsoljunk egy olyan világba, melyben igazán önmagunk lehetünk, igazán önmagunkkal lehetünk.
Önmagunkkal csendben, vagy zenehallgatás, és ami most a fő szempont, olvasás közben tudunk leginkább találkozni. Könyveket lapozva azért lehetséges ez, mert emlékeink, fantáziánk asszociál, alkot a meglévő művek sorai által.
Megszületik bennünk világunk, mások irományainak köszönhetően, mert képzeletünk révén válik interaktívvá ez a folyamat, melyben távol van egymástól az alkotó és a befogadó, de mégis egymást egészítik ki.
Ezért döntenek sokan úgy, hogy szabadnapjaik bizonyos óráit olvasással töltik. Akár otthon kávé, tea, limonádé, bor társaságában, akár a strandon vagy tengerparton koktél és hőség mellett, a kissé hűvösebb érzést adó napernyő alatt. Minden bizonnyal ezért van az a statisztika, hogy ebben az évszakban olvasunk a legtöbbet, hiszen ilyenkor van rá a legtöbb időnk. A diákokról nem is beszélve, kiknek kettő, Magyarországon kettő és fél hónap szabadjuk is van évente. Nem, nem irigykedem rájuk. De, de nagyon.
Ennek apropóján ajánlanék pár könyvet kicsiknek és nagyoknak a vakáció bőröndjébe, mert azért gyakran tapasztaltam, kérdőjelek lopództak a szemekbe, ha felébredt az az érzés, „olvasni akarok”. De mit? Itt egy kis olvasmánycsokor, mely darabjai biztosan jól fognak esni a 30-40 fokban is.
Kisembereknek:
– Elekes Dóra: Dettiről és más istenekről
– Acsai Roland: A betondzsungel könyve
– Böszörményi Gyula: Bitó és borostyán
Nagyembereknek:
– Fodor Ákos: Zaj-szünet
– Laczkfi János: Szóvihar
– Háy János: Ország, város, fiú, lány
– Tóth Krisztina: Párducpompa
– Czinki Ferenc: Pozsonyi metró
– Cserna-Szabó András: Puszibolt
