Az elmúlt hónapokban már jártunk Milánóban, megismertük az italo discót, elutaztunk Chicagóba, hogy megtudjuk, honnan indult a house műfaj, most Berlin és Frankfurt a cél, ahol szeretném bemutatni a huszadik század egyik legszínesebb elektronikus zenei stílusát, melyet úgy hívnak: trance. Tekintsünk bele a stílus kialakulásába, történelmébe, és egy következő cikkben ismerjük meg a műfaj legsikeresebb magyar és szlovák formálóit.
Az írás megjelent a Klikk Out 2017/6. számában.
Az „kaleidoszkópikus” tánczene a 90-es években indult az gépzenei nagyhatalomban, Németországban. A trance műfaj a techno és az acid közös, melodikus és progresszív átalakulásából született. Általános jellemzője a zene gyors tempója, mely nem feltétlen a lélek kitáncoltatására szolgál, hanem annál inkább annak szárnyaltatására.
A szintetizátorok melódiájának ismételt lejátszása, a szentimentális vokálok, a hosszú kiállások, a lassan felépülő csúcspontok és a taposós lábdobbal visszatérő ütemek alkotják eme csodás, hipnotikus tánczenét.
A trance szó magyarra fordítva révület, extázis, amit a zenének átadva magunkat élhetünk át. Aki volt már nagy hangerejű és fényes trance partyn, az tudja, milyen a libabőrt azonnal előcsalogató hangzás.
A trance családjába tartoznak a goa- és psy trance, a progresszív trance, a tribal trance, a deep trance, a hard trance, az acid trance és a club trance. Mindegyikük sajátos hangzású és tempójú, ámde alapjában véve ugyanaz.
Az előző részek:
A stílus születése
A techno zene a kilencvenes évek német révereinek túl szisztematikus volt, ütemei csak a test egyes részeit mozgatták, míg a trance a tribal (törzsi) stílushoz hasonlóan az egész testet mozgatja, a táncoló önfeledten hullámzik a táncparketton. Ez eredményezte a németeknél a vadiúj hangzást.
Az első trance DJ-k közé sorolandó Sven Väth, Jam & Spoon, Dance 2 Trance, és Paul Van Dyk, később a műfaj északabbra költözött, jött a holland Tiësto és Armin Van Buuren, az angol Judge Jules, John Fleming, Paul Oakenfold, az Above & Beyond srácok, majd terjedt tovább Amerikába, ahonnan olyan gigantikus előadók jöttek elő, mint Gabriel and Dresden és Markus Schulz.
Paul Van Dyk az elsők közt a berlini fal ledöntése óta produkált és játszott gyors tempójú kísérleti trance zenéket Berlin különféle klubjaiban.
1990 ben történt először, hogy egy berlini rave partyn a kelet- és nyugat-berliniek egyszerre táncoltak. Azon az estén 2000 ember ropta egyszerre a Dr. Motte által rendezett acid buliban.
Addigra a Dr. Motte és Westbam által beindított berlini rave-őrület, a Love Parade utcai fesztivál tízezreket, majd százezreket vonzott Berlin főterére. Az utcai parádé zenei kínálatát főleg a trance, a techno és a happy hardcore alkotta. A Love Parade DJ-i tették egyre ismertebbé a műfajt, ezt követően a Viván sorban jelentek meg a trance klipek, mint pl. Robert Miles-tól a Children, Niels Van Gog-tól a Pulverturm videói.
Folytatjuk Császár Előd és Peter „Pico“ Stilicha válaszaival…
