Ha még nem hallottatok régiónk bakelitpoétájáról, Mix Out Kálmánról, segond, mostantól viszont ez már nem lehet kifogás. A projekt mögött a PLUSplus DJ-páros egyik tagja, Okash, azaz kollégánk, Kovács Ákos áll, és most elmondja, mi a fene is ez a trashmikszelgetés, és hogyan jutott el vele a budapesti Lärmbe.
Ajánljuk:
Mesélj Mix Out Kálmán születéséről!
Két évvel ezelőtt egy győri barátom, Paris Noble, rendezvényszervező, szilveszter előtt, december 30-án csinált egy „trash” kiállítást. A szemétből csinálnak valamit, és azt állítják ki. Ez arról szólt, hogy felnagyítsák az igénytelenséget. Ehhez kellett valamilyen elment zene. Nekem meg vannak ilyen zenéim.
Mix Out Kálmán
Volt egy mellényem, volt bajuszom, otthon próbálgattam a kalapom. Nézegettem magam a tükörben, és az jutott eszembe, hogy na, milyen komoly figura vagyok, mint valami régi író vagy költő… 🙂 Aztán azon gondolkodtam, hogyan hozhatnám össze ezt a dj-zésel. Közben nézegettem az egyik szintimet is, aminek van egy kimenete, amelyen kijön a hang, úgy hívják, hogy mix out.
És akkor, szintivel a kezemben, mellényben, kalapban az jutott eszembe, hogy az lesz a nevem: Mix Out Kálmán. Kipróbálom.
Írtam Parisnak, és nagyon tetszett neki a név. Elmentem, zenéltem vagy hat órát lemezről, és nagyon jól sikerült. Nagyon sokan voltak, 100-200 ember is megfordult a győri Fecskében.
Ezt is olvasd el:
Mix Out Kálmán milyen zenét játszik, hogyan határozható meg zeneileg ez a projekt?
Megmondom őszintén, még Koós Jánost, Antal Imrét és Gálvölgyi Jánost is játszottam, emellett italo discókat; régi magyar, rendkívül igénytelen italo discókat. 🙂 Olyan zenéket, amelyeket azelőtt még sosem tettem fel sehol. Ebbe belekeveredtek tört ütemű számok, chill trap-ek is. Nagyon élveztük az egészet, tényleg egy szilveszter előtti estére való buli volt…
Kapcsolódó cikk:
Mi történt ezután Mix Out Kálmánnal?
A nagy sikerre való tekintettel megőriztem magamnak ezt a nevet, aztán voltam ilyen néven játszani Pesten a Központban is. Ez egy bár, ahol az elektronikus zene kedvelői találkoznak. Lemezezni voltam itt egy másik barátommal, Banghival, és ott volt egy srác, Maxi, akié a Dalmata Dániel lemezkiadó. Ő említette, hogy készül egy saját akcióval a Lärmben, és neki annyira tetszett, amit csináltunk, hogy elhívott rá.
Mit kell tudni a Lärmről, miért ilyen jelentős? Mi vonzott oda?
Európa egyik legjobb underground klubjáról van szó. Hatalmas kultusza van, pedig csak néhány éve létezik. Mindenki megfordult már ott, akit ezen a szcénán csodálok.
Mindenki, aki járt már ott, azt mondta, hogy ott a legjobb a hangzás, a legsötétebb a klub.
A Lärmben nincs semmi felesleges dísz és pucc.
Kívülállóak azt hiszik, hogy ilyen helyekre drogosok járnak, de ide azok járnak, akik imádják a zenét. Egy kedd estén játszottam, és imádtam. A dancefloorból nem láttam szinte semmit, mert teljesen sötét, csak a közönség látja a dj-t.
Amikor még a fellépés előtt lementem az emberek közé, akkor csak csodálkoztam, hogy milyen jó emberek vannak itt, mekkora energia van a táncparketten, milyen jó lesz nekik játszani. És jó is volt…
Ebből a szempontból, hogy csak a sötétet látod, van valami dinamika, amit onnan fentről, elölről meg tudsz ragadni?
Igen, azt érzed. A dinamikát, a füttyszót, meg a nyerítést. Érzed az emberek energiáját. Szerintem az a jó DJ, aki ezt érzi, és ehhez nem kell feltétlen látni. Jó látni egyben az egészet; ott egy csomag, aminek marha nagy ereje van, és őket te irányítod, nálad a kormány.
Én reméltem, hogy lesznek kb. 100-an, a turistákkal együtt, mert ugye mégiscsak kedd volt, és ha bénán is játszom majd, nem lesz nagy baj. De ehhez képest abszolút teltházas volt az egész.
Fél háromkor kellett volna befejeznünk, de 5.10-kor lett vége, ám csak azért, mert ment a vonatom… És akkor még 300 ember volt a teremben, kedden.
Előtte hogy álltál hozzá, miben számítottál másra a korábbi dj-zéseknél?
A legnagyobb kihívás az volt ebben a kalandban, hogy Rotary mixeren játszottam, ami a keverők Bentley-je. Úgy képzeljük el, mint egy nagy rezsót, nagy tekerőkkel. Nagyon jó minőségű mixer, amit úgy csináltak meg, hogy ne rontson a zene minőségén, hanem az úgy szóljon, ahogy azt a szerzője megcsinálta.
Milyen stílusokon mentél keresztül?
Maxi kérésére back2back-eztünk, két számonként cserélődtünk majdnem három órán keresztül. Legalább 10-15 zenei stílust váltogattam, játszottam 134 bpm-es technót, de pl. még jungle-t is. Olyan zenéket, amelyeket sem a PLUSplusban, sem máshol, pozsonyi szóló zenélésekkor sem rakok fel. Erre nagyon készültem zeneileg.
Ezzel egy fullosan új csatornát nyitottál. Mi az a momentum, ami ebből az egészből leginkább megmarad majd?
A legnagyobb élmények közé sorolnám, amikor szóltak, hogy nyomjak füstöt. Én bekapcsoltam, de nem tudtam, hogy azt ki is kell kapcsolni. Egy idő után akkora füst volt, hogy nem láttam a keverőn a csavarókat. Amikor ezt a nagy füstöt megláttam, olyan atmoszféra uralkodott a táncparketten, amilyet még sose tapasztaltam. Ahogy bevillant a sztroboszkóp és a fények, láttam, ahogy a hely végig tele van fejekkel, mindenki hipnotikusan táncolt, egymás nyakában ültek az emberek. Épp egy kiállás ment, és valaki elkezdett egy dallamot énekelni, aztán mindenki azt énekelte.
Amikor visszajött a drop, mindenki nyerített a füstben. Ez a legnagyobb orgazmus a világon…
