A Na’conxypan polgári társulás immáron tizedik éve szervezi Dunaszerdahelyen az Are You Free zenés fesztivált. Improvizatív jazz és fülbemászó hangszeres zene várja a látogatókat két napon át. Minden évben különleges ez az esemény, sok-sok külföldi muzsikussal, workshopokkal, jó emberekkel teli. (Címlapkép: Göndör László)
Az Are You Free magyarra fordítva annyit jelent – Szabad Vagy?
Szabad vagy-e annyira, hogy beengedj más zenei stílusokat a rádiókban és TV-kben hallott zenéken kívül?
Továbbá a free szó jelentése ingyenes is; új dolgokat kapsz minőségi előadóktól, minőségi szervezésben két napon át, és nem kell fizetned sem érte!
Hogy mindent megtudjunk a fesztiválról, az egyik szervezővel, Vida Igorral beszélgettem.
Azoknak, akik még nem hallottak az Are You Free? fesztiválról, elmondanád, kérlek, mit takar ez a kétnapos esemény?
Ezt is olvasd el:
Idén 10. alkalommal sikerül megrendeznünk ezt a koncertsorozatot, mely a jazz és improvizatív zene területéről szemezget. Azon belül is a nem kommersz, a fő áramon (mainstream) kívüli kezdeményezéseket próbáljuk bemutatni a hazai érdeklődőknek.
Milyen helyszíneken tervezitek idén a fesztivált?
A két nap folyamán 2 helyszínt is bevontunk a megvalósításba: szeptember 13-án, szerdán este akusztikus estet tartunk a Kortárs Magyar Galériában. Ez a helyszín reményeink szerint megfelel a hangosítás nélküli, kamara felállású formációknak.
Csütörtökön, szeptember 14-én pedig a free jazzé a főszerep a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ vagyis a kultúrház mozitermében, ami a férőhelyek számát tekintve túl nagynak tűnhet, de optimistán nézünk a jövőbe: hátha egyszer sikerül megtöltenünk majd.
Tudnál ajánlani pár fellépőt, akit mindenképp érdemes meghallgatni?
Mint a program szervezője, azt mondanám, hogy mindegyik fellépőt megéri megnézni, hisz a maga nemében mindegyik kiemelkedő teljesítményt nyújt. Ha mégis ki kell emelni valakit, akkor a szerdai kínálatból az osztrák radio.string.quartet, a csütörtöki felhozatalból pedig az amerikai John Dikeman–Hamid Drake–William Parker trió lenne az.
Az osztrák vonósnégyes muzsikája igazi csemege a fülnek, hisz a klasszikus, jazz és a modern zenei irányzatok nagyon jól fogyasztható egyvelege.
Az amerikai trió pedig kompromisszummentes, magával ragadó, temperamentumos szabad zenéjével varázsolja el a nézőket. Persze, mindehhez megfelelő nyitottságra van szükség a néző részéről. De hát ez a fesztivál pont erről szól.
Hogy találkoztok a fellépőkkel, illetve mi alapján hívjátok őket Dunaszerdahelyre?
Elég régóta vagyunk már a pályán, így rendesen belekerültünk a nemzetközi zenei körforgásba. Külföldön is jegyzik a fesztivált, talán jobban is értékelik, mint idehaza. Személy szerint én elég sokat járok külföldi eseményekre, rengeteg információ jut el hozzám a nagyvilágból.
Külföldön is jegyzik a fesztivált, talán jobban is értékelik, mint idehaza.
A zenekarok nagy része megkeres minket, csak ki kell választanunk a programba és az anyagi lehetőségeinkhez illő előadókat. Van persze azért olyan is, hogy mi keressük meg a művészeket. Így volt ez idén is a radio.string.quartet esetében is. Két éve láttam őket Luxemburgban a Like a Jazz Machine fesztiválon, ahol üde színfoltot jelentettek a sok komoly jazzprodukció közt virtuóz, mégis könnyed műsorukkal. El is döntöttem, hogy ezt meg kell mutatni a hazai közönségnek is. Most jött el az ideje.
Az amerikai trió éppen Európában turnézik, szaxofonosuk írt egy üzenetet, hogy szívesen jönnének. Meg is állnak Dunaszerdahelyen egy napra. Valahogy mindig összejön az érdekes és színes program.
Az eddigi évek alapján mi a tapasztalatotok, mennyire érdekli a szerdahelyi embert az ilyen zenei megnyilvánulás?
Mivel ez a zenei irányzat nem a tömegfogyasztási igényeket hivatott kiszolgálni, a nézők létszáma sem vetekedik egy kommersz előadás nézőinek számával. Mint bármelyik más, hasonló terepen működő programszervező, azt tapasztaljuk, hogy mérsékelt az érdeklődés az ilyen jellegű muzsika iránt. De hát így van ez mindenhol a nagyvilágban.
Talán nyugatabbra nyitottabbak az emberek, a kulturális kalandvágy is nagyobb, bátrabbak, kezdeményezőbbek az előadók, hisz nem ütköznek lépten-nyomon a meg nem értés és a közönség konzervativizmusának falába.
A kérdésre válaszolva: nem szégyenkezhetünk a nézők számát illetően. Szerencsére nem szorulunk rá, hogy valamelyikünk nappalijában kelljen living room nagyságú koncertekké törpülnünk.
Az esemény a következő linken található. A teljes program pedig itt:
Gyertek holnap, művelődjünk együtt!
