A zenei stílusokat bemutató rovatom következő részében a drum and bass elektronikus zenei műfajjal ismerkedünk meg. A stílussal, melyet én is rendkívül érdekesnek és fontosnak tartok, még úgy is, hogy csak az alapjait ismerem. Segítségemre hívtam két dunaszerdahelyi, ám szlovákiai viszonylatban is ikonikusnak számító stílusformálót, a The Grove banda két tagját, Kardos „GyStore” Istvánt és Bíró Gergelyt, azaz Soldierrt, hogy vezessenek be a tempós dobok és a basszusok rejtelmes világába.
Fotók: Ugróczky István
A cikk megjelent a Klikk Out 2017/9. számában.
Vannak műfajok, melyek felbukkannak és gyorsan eltűnnek, vannak, melyek megalakulásuktól kezdve évtizedeken át hódítanak, mielőtt feledésbe merülnének, de jön egy hullám, mely újra felemeli azokat. Viszont vannak zsánerek, melyek elindulnak az útjukon, meghódítják a világot, és az idő haladtával is csak egyre ismertebbé és erősebbé vállnak. Korukat megelőzik, űrdimenzionális hangzásuk és megmagyarázhatatlanul tökéletes felépítésük a jövőbe mutat. Ilyen számomra a drum and bass.
Személyes találkám ezzel a hangzással még valamelyik régi Budapest Parádén történt, a sok egyforma hangzású kamion mellett volt egy, amiről nagyon erős és pörgős zene szólt vagy húszezer watton. ez volt a drum&bass-kamion.
Emlékszem azonnal bekapcsolódtunk a kamion körül táncoló tömegbe, és az emberekkel egyszerre nyomtuk a nagyon specifikus táncot.
A drum and bass hatalmas közönségeket mozgat meg Nagy-Brittaniától egészen Moszkváig.
Az eddigi epizódok:
A heavy metal hajnala // Koppány és Csonga Erni válaszol
Íme a hiphop // Dreeko és Zirig Árpi, illetve párkányiak válaszolnak (Ankét)
Trance, a bűvös tánczene! // Császár Előd és Pico válaszol
Színtiszta house
Italo disco, az örökzöld tánczene!
A The Grove egy dunaszerdahelyi banda, mely a hazai fiatal előadók közt szinte egyedülállókként játszik élőben drumot. Tagjai: Farkas Bálint mint gitáros, Helész László ‘Lazy Jr’ mint MC, Gystore mint DJ és producer, valamint Soldierr mint zenegyártó és MC.
A banda utóbbi két tagjával beszélgettem a stílusról, személyes tapasztalataikról, előadói szerepükről.
Soldierr, te mint a The Grove frontembere, zenemágus, ismered ennek a zenének minden formáját. Hogy mutatnád be a stílust olyannak, aki még sosem hallott róla?
S.: Úgy oldom meg legegyszerűbben, hogy elszájdobolom, hogy könnyen megértsék. Az emberek elsősorban durva és agresszív zeneként ismerik, én ilyenkor elmagyarázom, hogy van a stíluson belül többféle hangzás és tempó.
A legegyszerűbben talán úgy mondanám, hogy olyan, mint a hiphop-ütem, csak dupla sebességgel.
Míg a hiphop 80 bpm (ütem per perc) addig a drumszámok 160-180 BPM-en szólnak. Aki azt mondja: vá’, ez sátánzene, nem nekem való! – annak mutatok a stíluson belül egy visszafogottabb, mélyebb hangzást, és máris megszereti.
Említetted egyszer, hogy van egy híres jazzszám, amiből született a drum and bass szerkezete.
S.: Igen, a drum and bass indítója egy 1969-es jazz szám. A The Winstons – Amen Brother c. számából egy hat másodperces hangminta, azaz loop szolgált a drum and bass és jungle stílusok összes korai szerzeményének alapjául.
A híres dobszólót G. C. Coleman dobolja, ebből született meg a világ leghíresebb hangmintája az elektronikus zenében.
A kilencvenes évek elejétől a mai napig használják a mintát, az elején a reggae stílussal keveredve jött létre a jungle, később oszcillátoros szinti hangzással pedig a drum and bass, majd ugyanaz, de lassabb tempóval breakbeat néven vált ismertté.
Hogyan formálódott tovább a stílus?
S.: Az elején a különbség a drum és a jungle közt csak a tempó volt. A stílusok aztán a breakbeat hardcore-ból formálódtak.
Az első híres jungle- és drumszámok 1990-ből a Ragga Twins – Spliffhead, 1992-ből a The Prodigy – Experience, vagy LTJ Bukem-től a Demon’s Theme.
A felsorolt előadókon kívül olyan nevek alakították tovább a műfajt, mint Shy FX, Andy C, DJ Hype, DJ SS, Goldie és hasonló kaliberek. Később, a kilencvenes évek végén Londonban elkezdődött a műfajon belüli stílusok burjánzása. Ezekből a kétezres évek elejére már hódított a neurofunk, olyan előadókkal, mint Noisia, Ed Rush, Optical.
Milyen szubzsánerei vannak a drum and bass stílusnak?
Gystore: Ebben a felsorolásban a lágytól a legkeményebbekig: deep, liquid, oldschool, neurofunk, jump up és a legfelső a darkstep és a négy negyedes techstep, illetve crossbreed. A stílus egyik legismertebb válfaja a neurofunk, mely a szlovák szcénára is leginkább jellemző.
Soldierr, MC-ként igazi rocksztár módra, hatalmas energiával nyomod a színpadon. A The Grove zenekarral és szólóban is mikrofonozol szerte az országban. Mi az MC szerepe, és te mikor döntöttél úgy, hogy feladatoddá teszed az emberek őrjítését a színpadról?
Nekem mindig nagyon tetszett, ahogy a DJ előtt állva nyomják a rímeket.
S.: Londonban a jamaikai MC-k (mikrofonba szövegelők) formálták a breakbeat stílust. Közben, ahogy fejlődött a drum and bass, ugyanezek az MC-k nyomták tovább, így esszenciájává váltak a dnb-hangzásnak. Nekem mindig nagyon tetszett, ahogy a DJ előtt állva nyomják a rímeket. Lehetőség van, mert rengeteg olyan szám van, amiben nincs ének. Ezek mind adják magukat, én meg imádok szövegelni.
A zene szerkezetét látom magam előtt és érzem belül. Számomra a drumbuli MC nélkül olyan, mint egy hiphopbuli rap nélkül: csak a zene szól magában. Javarészt nem a színpadon, inkább lent, az emberek közt nyomom, így a közönséggel egy egységet alkotva tombolunk. Ez az MC-zés lényege.
Gystore, te mint DJ, ugyancsak a The Grove-val, de szólóban is nyomod. Mi vezetett téged a drum and bass stílushoz?
Olyan igazán robotos, sci-fi is.
G.: 13 évesen, a suliban hallottam először a brit The Quemists nevű drumbanda Stompbox című számát. Sokáig úgy szerepelt a YouTube-on, mint a leghíresebb dnb-szám. Nagyon megfogott, mert már akkor szerettem a keményebb zenét, mellette Counter Strike videójáték-rajongó voltam, melyben hasonló zenék szóltak. Olyan igazán robotos, sci-fi is.
A stílussal mélyebben Soldierrel való találkozásomkor ismerkedtem meg. Nagyon tetszettek a zenék, amiket mutatott és csinált. Később ez olyan szinten magával ragadott, hogy úgy éreztem, szeretném ezt a zenét embereknek játszani.
Akkor rengeteg házibulink volt, ahol zabálta a közönség a drumot, szóval lehet fejlődni.
Az elején laptopról zenéltem, később úgy éreztem, fontos a minőség, ezért DJ-lejátszókra váltottam. A stíluson belül a neurofunk az, ami igazán az enyém. Ezt kb. egy éve kombinálom a mélyebb deep stílussal. Mára annyi válfaja lett a műfajnak, hogy mindenki megtalálhatja a magáét benne. Divatot, életstílust teremtett.
A stílus és a zene terjesztéséhez nagyban hozzájárultok drum and bass bulik szervezésével is. Mekkora az itteni közönség, érdemes bulit vagy fesztivált szervezni nekik?
G.: Nagyon is! Imádjuk a hazai közönséget, és azt, ahogy velünk fejlődnek. Ami az eddigi legjobb érzést generálta, az idén júliusban a Green Land Open Air kisfesztiválunkon volt Pereden, ahol hatszáz ember megfordult. Csodálatosra sikeredett.
Nem állunk meg sem a zenével, sem a szervezéssel! Most kezdődik a friss klubszezon, alig várjuk!
