KLIKK-ARCHÍVUM
Alaposan. És a különféle institúciók, az üzleti közeg, a részre és pénzre hajló médiák hülyeség-tortájából meglehetősen nagy éket vágott és kínált az alkohol. Hiszen nyakra-főre jelentek meg bizarrabbnál bizarrabb kijelentések, döntések. Mint például a prohibíció.
A cikk megjelent a Klikk Out 2012/10. számában.
Előfordulhat, hogy a cikk némely részei már nem aktuálisak, az eredeti hangulatának ás üzenetének megőrzése céljából viszont nem módosítottunk rajta.
Ismerve a múlt század alkohol-prohibíció okozatait az Amerikai Egyesült Államokban, csak reméltem, hogy a cseh kormány a prohibíció kikiáltásával nem akar egyben zöldet adni az alvilág alkoholbizniszének reneszánszához. Hála istennek lefújták.
Természetesen Szlovákiát is érinti az ügy. Ha teljesen közvetlenül nem is, de egy leheletnyi eszmefuttatás erejéig igen. Nem egyszer hangzott el egy ehhez hasonló szimpla kérdés:
Mit etetnek, és mit itatnak velünk ezek a…?
Kedd volt, késő este, és lapozva a focitippes Új Szót, ráleltem egy rendkívül érdekes interjúra. A riportalany Dr. Černá Mitterhauszer Márta volt. Persze bemutatom őt, csak pár bevezető mondat erejéig picit még várjanak.
Elteszem az újságot, hogy az égből pottyant csemege-interjúhoz találjak a tévében finom háttérzenét. Kapcsolgatok. Puff… A szlovák közszolgálati adón egy vitaműsor zajlik, és én Dr. Černá energikus, szarkazmusokkal teli, de egyben nagy szakmai tudással alátámasztott mondatait hallhatom. Még hogy a téma az utcán hever…
Ki is Dr. Černá? A Fogyasztóvédelmi Fórum alapítója és vezetője. Ma hetvenhat éves, és amikor anno beszélgettem róla egy élelmiszergyártó cég egyik főnökével – nyugodjék Berceli Palival, – csak ennyit mondott róla: „Nagyon bölcs nő, kitűnő szakember és jó ember.”
A fogyasztókat védő tanácsok, melyek nem csupán irritálták a gyártók és az üzletelők túlnyomó részét, de alaposan rontották a fülhallásukat is – eme tanácsok Márta kecses száján kívánkoztak leginkább napvilágra. Mindmáig. Csak sajnos, és ezt észleltem a vitaműsorban, mindenféle egyesületet vagy hirtelen gyülekezetet képviselő és hozzá nem igen értő, de főleg cinikus, nevét hangoztatni nem érdemlő személyek próbálták nevetségessé tenni Mártát.
Hát igen, sajnos úgy néz ki, hogy magára maradt Dr. Černá, aki amondó, hogy
ami úgy néz ki, mint pocsék termék, ami úgy ízlik, mint pocsék termék, és ami úgy bűzlik, mint pocsék termék, az végeredményben nagy valószínűséggel pocsék termék lesz.
Viszont vannak, akik ezt tagadják. És alkalomadtán ők mondák: Egyétek és igyátok, mert ebből lesz az én pénzem…
Propaganda, mindegy, hogy az ország neve Uganda, Lengyelország vagy Szlovákia.
Meg lehet mindent magyarázni. Hogy a lengyel termék annak ellenére is jó, ha véletlenül nem a megfelelő só kerül a sótartóba. Istenem, nektek minden a bajotok? Ugyan már! Nektek vásárolni kell, nem pedig vitatkozni. Egyétek és igyátok…
A vitaműsorban a gondolatok gondolata talán az volt, amikor már-már sértődve mondta a nímand, hogy: „A média és az emberek mindent felfújnak…” Piha… Így kérdem én:
Nehéz volt beszerezni azt, amit ön szív?
Persze ez nem azt jelenti, hogy manapság kizárólag rántott padlórongy van az asztalunkon és epres mosogatólével kísérjük a fél deci metilalkoholt. Nem így van, de egy biztos, túl gyakran kapunk drága pénzért pocsék élelmiszert. A teljes igazságot nem fedi az a közhely sem, mely így szól: A minőséget meg kell fizetni. Ezt a mondatot sokan úgy értelmezik, hogy ami elfogadható áron vásárolható, annak egyben beutalónak kellene lenni a gyomormosásra. Szerintem nem, mert az olcsó tej is tejként eladandó.
A cserkészek tudják, hogy mi kell a túléléshez. Ez a két életbevágó dolog talán hiányzik a listáról, de nem csak a cserkészeknek: Ha nem hiszel a politikusoknak, akkor talán jobban jársz. És jobban jársz akkor is, ha az élelmiszertémában Dr. Černá Mitterhauszer Mártának hiszel, és nem azoknak, akik nevetségessé akarják őt tenni.
