Fotók: Pixabay, ill. archívum
Hamarosan jönnek az ünnepek, nyakunkon a karácsony, és a szilveszter sem sokáig várat már magára. Serényen tüsténkedő, tapasztalt családanyáink már rég felkészültek a rokonrohamra, legalábbis fejben biztosan.
De mi a helyzet azokkal az anyukákkal, akiknek a csöppségük még csak pár éves, és nem győznek hosszabban időzni a konyhában?
Mit tartanak fontosnak az etetésnél és egyáltalán, a hétköznapi főzéssel hogyan birkóznak meg? Anyus ankétunk mostani részében újra három anyukát kérdeztünk.
Németh Szilvási Andrea, kislánya 21 hónapos
Bevallom, nem vagyok egy konyhatündér típus, de családunk egészségét nagyon fontosnak tartom. Amióta anya vagyok, talán még fontosabbnak, mint azelőtt. A lassan kétéves kislányunk étkeztetésére férjemmel együtt – aki nem mellesleg szakács – mindketten nagyon odafigyelünk.
Tudjuk, hogy későbbi egészségét alapozzuk meg étkezési szokásainak kialakításával.
Ügyelünk arra, hogy változatosan étkezzen: hús- és tésztaételek, főzelékek, levesek stb. a lehető legkülönfélébb összetevőkből váltakozva szerepeljenek az étlapján. Igyekszünk a lehetőségekhez képest friss és minőségi, elsősorban házi alapanyagokból főzni, de nyers zöldséget és gyümölcsöt is fogyasztunk mindennap a reggelihez, tízóraira vagy uzsonnára.
Az ételek hozzávalóit próbáljuk úgy összeválogatni, hogy azok lányunk életkorának megfeleljenek, s hogy mindig csak egy új összetevővel találkozzon, fokozatosan bevezetve ezzel mindenféle élelmiszert, s kiszűrve az esetleges allergéneket.
Mindehhez igazából csak a családi ételek elkészítését kell kicsit módosítani, vagyis a mi ételeinket az ő igényeihez igazítani. Inspirálódni különféle internetes oldalakról, babaszakácskönyvből és természetesen a jól bevált „családi étlapról” szoktunk.
Patócs Baráth Mária, egy 9 és egy 2 éves kislány édesanyja
Számomra nem olyan megterhelőek a konyhai kötelezettségek, ugyanis édesanyám főz a családunkra.
Ez azért alakult így, mert már 25 éve vezetjük a helyi boltunkat, ahol a nővérem és én is teljes állásban dolgozunk.
Én könyveltem, ami ugyan kötetlenebb munka, de mégis sok idővel járt. Édesanyám és a nővérem egy házban élnek, mi pedig csak pár háznyira lakunk egymástól. Mivel mindketten elfoglaltak vagyunk/voltunk, anyukám szívesen magára vállalta ezt a feladatot.
Az első kislányom születése után már nekem is kevesebb időm jutott a konyhára.
Most, hogy két gyermekem van, még elfoglaltabb vagyok. Így maradtunk a régi felállásnál, hogy édesanyám főz ránk is. Megnyugtató, hogy otthon készített, friss étel kerül az asztalra, és a lányaim is nagyon szeretik a nagyanyjuk főztjét. A nagyobbik ugyan válogatós, de ez sem probléma, ugyanis édesanyám napi kétféle ételt főz, hétvégén pedig öt-, vagy akár hatfélét is készít.
Bíró Magdolna, kislánya 11 hónapos
Elsőgyermekes anyukaként izgatottan vártam a napot, hogy a tápláló tej mellett egyéb finomságokkal is gazdagíthassam kislányom étrendjét. Már jó előre utánanéztem a tudatos és egészséges hozzátáplálásnak, annál is inkább, mert a saját étkezésemet bizony hajlamos vagyok elhanyagolni. Kezdő anyukaként, mindössze 11 hónapnyi tapasztalattal a hátam mögött, úgy gondolom, nem vagyok hivatott tanácsokat osztogatni, de szívesen megosztom, mi az, ami számunkra lényeges.
Kislányom részére mindennap frissen készítem az ételt; legyen szó akár a kezdeti egyszerű pürékről vagy a már szilárdabb ételekről.
Egyik legfontosabb szempont számomra az alapanyagok származása. Igyekszem háztáji alapanyagokat használni a lehetőségekhez mérten. Szerencsés helyzetben vagyok, mivel édesapám sokat dolgozik a kertben, így mindig friss zöldségekhez és gyümölcsökhöz jutunk általa.
Már a nyári melegben gondoltam a télre is, így fokozatosan raktam tele a fagyasztót gyümölcsökkel és zöldségekkel, hogy télen sem szenvedjünk hiányt semmiből.
Emellett persze van, amit muszáj beszereznem a boltok polcairól, de minél kevesebbet kell ezekből megvennem, annál jobb. Nem tartom magam kifejezetten „bio anyának”, de igyekszem megtalálni az arany középutat. Próbálom követni a mai trendeket az ételek tekintetében is, de azt gondolom, ha időnként eltérünk ettől, nem történik semmi baj.
A másik lényeges szempont a változatos étkezés.
Szeretnék minden fontos teljesértékű tápanyagot bebiztosítani kislányom számára, így különösen figyelek arra, hogy minden nap más jellegű ételt készítsek. Ha egyik nap a zöldségek kapnak főszerepet az ebéd készítése során, a következő nap a hús; illetve váltakoznak a gluténos és gluténmentes napok is. Törekszem a mértékletességre, hogy ne vigyek túlzásba semmilyen alapanyagot, de biztosítsak minden tápanyagot, amire kislányomnak szüksége van. A fűszerezésről talán csak annyit, hogy egyelőre enyhe fűszerezéssel készítem az ételeket.
Igazából nagyon egyszerű dolgom van, mert kislányom mindent megeszik, amit a tányérjába teszek.
Örömmel tölt el, hogy egyre ízletesebb ételeket tudok neki készíteni a kezdeti egyszerű pürék után. Azt gondolom, mindenki másképp csinálja, és minden gyermeknek mások az igényei. Véleményem szerint mindenki csinálja a saját belátása szerint, ahogy a legjobbnak véli gyermeke számára.
