Ha azt gondolnátok, hogy egy kisgyermek gyógyszerszedésével kapcsolatban teljes egyetértés van az anyukák körében, akkor nagyot tévedtek.
Sok anyuka szinte csak az alternatív, természetes gyógymódokat követi.
Míg vannak olyanok is, akik kitartanak a kémiai gyógyszerek mindenhatósága mellett.
Melyik a helyes vágány és mire érdemes figyelnünk egy betegség esetén?
Kiss Limpár Éva, fia 18, kislánya 3 éves
Mint sok mindenben, a gyógyszerhasználatban is az arany középutat követem. Nem vitatom a nyugati orvoslás nagyszerű eredményeit.
Nem parázok a világméretű gyógyszermaffia-összeesküvés-elméletek miatt sem.
Kifejezetten a kötelező védőoltások pártján állok. Viszont csak tényleg indokolt esetben nyúlok a „bedobunk egy tablettát”-módszerhez, a gyerekeim esetében még inkább (magam is nyögöm gyerekkorom gyakori penicillin-kúráinak következményeit). Úgy érzem, a gyerekek gyakori felső légúti betegségei köszönhetőek egyrészt a még nem elégséges ellenálló képességüknek (amit viszont mesterséges immunerősítőkkel szerintem nem lehet igazán feljavítani), másrészt azt látom rajtuk,
akkor betegszenek meg, ha már nem bírják a gyűrődést suliban-oviban és egy kis plusz törődésre vágynak
(de ebben mi, felnőttek sem különbözünk tőlük. nemdebár?). Ha időben felfigyelünk ezekre a jelekre és engedélyezünk pár nap pihenőt, húslevessel, mézes-citromos teával és extra dédelgetéssel, az esetek 90 százalékában ez elég is a gyógyuláshoz.
Ha tablettákhoz kell nyúlni, csak elhúzódó betegségek esetén tesszük, előnyben részesítve a természetes hatóanyagúakat. Gyerekorvosunk is nagyon alapos, amellett nyitott és modern szemléletű, így hát az én gyerekeim már nem kapnak indokolatlanul, minden megfázásra antibiotikumot.
Lovász Krisztina, kislánya 4, kisfia 2 éves
Én egyik kategóriába sem sorolnám magam. Csak annyit teszek, hogy figyelem a gyerekeim reakcióit és e mentén haladva döntünk, hogy elhagyjuk a gyógyszeres kezelést vagy sem. Az orvosi protokoll egy dolog, ott a kezelhetőség a lényeg, ami valaminek használ, a másiknak kevésbé, vagy kiüti teljesen.
A betegség lefutása is egyénfüggő, ezért az egyénre figyelek. A gyógyszerek mellékhatás-profiljait sem hagyom figyelmen kívül. Helyes vágány? Ez számomra azt jelenti, amikor az illető megküzd a betegséggel.
Nálunk a lázgörcs okozta a legtöbb problémát.
De ez is egy teljesen egyéni dolog, nincs két egyforma eset. A szülő az egyik kulcs, aki a gyerekkel van nonstop, és figyeli, amikor beteg. Mi is ezt tettük, figyeltük és dokumentáltuk a panaszait. Komoly lázlapvezetési protokollunk van és a gyógyszerek hatásai is benne vannak külön a kislányunknak és külön a kisfiunknak.
Nálunk a Diazepan egyáltalán nem jó hatásokat generált,
ha azt mondtuk, hogy 24 óra elteltével nem engedjük beadni, mert ennyi idő alatt a lázhoz adaptálódik a kislányom szervezete, akkor jött a fintorgás, a lenézés és a nyomás a személyzet felől, hogy felelőtlen szülők vagyunk. Nagyon gyorsan kiismertük a kórházak orvosait és nővéreit. Vannak profik is, csak kevesen.
A gyógyszer a szinten tartásra szól, az érdemi munkát az immunrendszer látja el, ha vírusos fertőzés van.
A legtöbb esetben hiába nyilatkoztunk írásban és szóban egyaránt, hogy kérjük, ne Diazepam-tartalmú altatószert alkalmazzanak, mégis megtörtént. Nekem pedig örökre beégett az az 5 másodperc őrjöngés, amikor a kislányomnál fellépett a paradox hatás, amikor a szorongás és a félelemérzet elhatalmasodott rajta.
A kórházak akut kezelésben érdekeltek, és amikor hazajutsz onnan, akkor már senkit nem érdekel, hogy tönkretették a bélflórát a kemény antibiotikumok, és a napi rutint, az étkezést újra kell építeni. Az orvosi protokoll nehezen viseli a vadhajtásokat, célja uniformizálni az eseteket.
Egri Beáta, egy 4 éves és egy 16 hónapos kisfiú anyukája
A nagyobbik fiamnál 1 éves korában erős allergiát diagnosztizáltak, ő azóta gyógyszert szed rá. A kisebbiknek enyhe allergiája van, és mindketten gyakran megbetegszenek, a betegség pedig mindig rámegy a légcsövükre.
Igazság szerint nem sorolnám magam egyik kategóriába sem. Úgy gondolom, hogy a gyógyszerek és alternatív gyógymódok között is vannak hasznosak és feleslegesek. Az allergiájukra és az erős köhögésekre gyógyszert használunk, ami segít. Láttam, milyen állapotban voltak, amikor még nem szedtek rá gyógyszert, és elkeserítő volt.
Ha megbetegszenek, a vitaminok, az inhalálás és az orrszívás is sokat segítenek. Szerencsére nem antibiotikummal szoktak gyógyulni.
Mondhatom, hogy ennyi idő és ennyi betegeskedés után már nagyjából kitapasztaltuk, mi az, ami segít, és mi nem. Úgy gondolom, minden szülőnek saját magának kell kitapasztalnia, mi jó a saját gyerekének, hiszen minden gyerek és minden betegség más és más. Nem hiszem, hogy csak egy lehetséges megoldás van a különböző egészségügyi problémákra.
