…jön a felébredés. A ráébredés és rácsodálkozás. Majd a felismerés: segítség kell!
– Hányszor kezdheti az ember újra? Nem, talán nem ez a megfelelő kérdés. De mégis hányszor? Akárhányszor? Nem, azt biztos nem.
– Elmondom neked. Amennyiszer egy vízcsepp alakot vált a folyó patak sodrásában, amennyiszer az égen formálódó felhők újabb és újabb alakot öltenek, ahányszor új napra ébredsz. Pont annyiszor.
– Biztos ez?
– Igen, biztos.
– Akkor miért van az, hogy az újrakezdésben mégsem születek újjá?
– Segíts magadnak és keress válaszokat. Gyászold el azt, amit el kell gyászolni. Mondj hálát, bocsáss meg, majd kérj te is bocsánatot.
– Mégis hogyan?
Kapcsolódó tartalom
– Mondj hálát!
Köszönd meg, amit kaptál, ami a tiéd lehetett. Tégy gesztust a sajgó szíved felé. Becsüld meg és érezd át e hála mély áramlását a lelkedben. Add át magad neki és oldódj fel benne.
– Bocsáss meg!
A harag, amit nehéz teherként cipelsz magadban, mély sebeket ejt. Bocsáss meg, akinek meg kell. Vedd sorra a történteket, majd a megbocsátástól megkönnyebbült szívvel engedd el őket.
– Kérj bocsánatot!
Ismerd el, ismerd be a hibáid. Emberként tökéletlenségre ítéltettél. Ne ess az önáltatás csapdájába. Vállald a felelősséget a tetteidért és engedd, hogy megbocsássanak neked.
