Számos előadót, zenekart megihlettek már hajdan volt költők híres versei, sokan mondják, hogy a versek dalszövegek, csak nincsenek megzenésítve. A legjobbak, a legdallamosabbak azonban zenei alapot kapnak és új életre kelnek, új kontextusban ismerhetik meg őket az irodalombarátok, a különböző zenekarok, előadók rajongói.
A cikk egy részlete az f21.hu-val folytatott együttműködésünk nyomán kerül közlésre.
Szerző: Lóránt András
Szélesebb réteghez is el lehet így juttatni a verseket, (mi, ez vers? nem, az nem lehet, jön a rácsodálkozás), az irodalom ilyen sokszínű. Szubjektív lista a magyar irodalom legjobb megzenésített verseiből.
Zaporozsec – Valse triste (Weöres Sándor verse)
A szentgotthárdi kötődésű Zaporozsec zenekar első nagylemezén (Sok Szerencsét Mr. Gorsky!) jelent meg a Valse triste feldolgozás, amely a 12 legszebb magyar vers között is szerepel.
A banda frontemberétől nem idegen az irodalom, hiszen magyar és angol tanár a civil foglalkozása, így adva volt, hogy egyik kedvenc versét zenésíti meg, a korábbi koncerttapasztalatok is azt mutatták, a rajongók szeretik így fogyasztani az irodalmat, nem maradt további kérdés, felkerült a korongra, majd klipet is forgattak a dalhoz.
Az sem elhanyagolható tény, Weöres Sándor szintén Vas megyei gyökerekkel rendelkezik, Szombathelyen született (1913 június 22.). Halálának időpontja pedig szintén január 22 (1989). Valse triste jelentése szomorú keringő, a komor őszi napot lefestő vers tökéletes mű önmagában is, de a Zaporozsec feldolgozás se ront rajta, sőt, talán még Weöres Sándor is szívesen hallgatta volna.
Szabó Balázs Bandája – Bájoló (Radnóti Miklós verse)
A Szabó Balázs Bandája a magyar könnyűzene egyik gyöngyszeme, Szabó Balázs úgy ötvözi a különböző zenei műfajokat, hogy azt öröm hallgatni.
A Bájoló az egyik legismertebb számukká nőtte ki magát, a jól megírt szöveg adott volt Radnóti Miklós révén.
A zenekar névadójának első zenei szárnypróbálgatásai is megzenésített versek voltak, Ady, Pilinszky és természetesen Radnóti költemények. Van egy külön lemezük Pilinszky versfeldolgozásokból, Az ember itt címmel. Radnóti 1942-ben a háború borzalmai között megírt csodás szerelmes versének méltó helye van a listán.
Kaláka – Akarsz-e játszani? (Kosztolányi Dezső verse)
A Kaláka együttesnek van Kosztolányi estje, sőt Kosztolányi lemeze (2005), ahol természetesen elhangzik ez a versfeldolgozás is.
1969-ben alakultak Budapesten, régóta ötvözik a költészetet a zenével (más költők verseit is zenésítették már meg, többek között József Attiláét, Kányádi Sándorét, Ady Endréét, Szabó Lőrincét, Petőfi Sándorét), munkásságukért 2000-ben Kossuth-díjjal jutalmazták őket. 1912-ben a Mák c. kötetben jelent meg a vers. Azt talán nem kell magyarázni miről szól és milyen mély, megrendítő értelme van.