Valamit elértünk, avagy „az első hat”-sztori

Amikor búcsúztattuk a stadiont, Ákos dala, a Valami véget ért szólt, tegnap pedig, pár órával a szenyicei meccs után megtudtuk, hogy „Valamit elértünk” (gond egy szál se, hogy ilyen című dal nélkül). Konkrétan azt tudtuk meg, hogy bejutottunk a Fortuna Liga második szakaszának elit társaságába, az első hat közé.

Gyakorlatilag, ami a tabella helyezését illeti, ez az első kitűzött cél a Világi-érában, ha nem számítjuk a 2014-es bennmaradási törekvést, amelyet sikerült betartani.

Számomra ez egy óriási mérföldkő, nem kell túlbecsülni, de lebecsülni sem.

 

Miért mérföldkő? Hm… Szedem össze a szavaimat… Na, jó, akkor kezdem egy kis szenyicei meccsmustrával.

Bevallom, engem, mint szurkolót az előkészületi meccsek nem nagyon érdekelnek, és mint újságírót is csak néhány részlet foglalkoztat. Komoly következtetést sem negatívat, de pozitívot sem facsar ki belőlem senki, még saját magam sem. Ez a nyersanyag formálásának időszaka. Tehát mi sikerült Rossinak?

Jojo Samek felvételei

A teljes képet a hazai meccs adja majd meg, hiszen nem kis különbség van az idegenbeli és a hazai meccs között. Ami a felállást illeti, Rossi eléggé variált meccs közben, a 3-5-2 alapfelállást még nem használta. Gondolom, ebben fontos szerepe lesz Davisnak, aki viszont per pillanat tapogatózik az üresben.

Kíváncsi leszek, mire készül Rossi, gondolom, most már szüksége lesz a felsőházban egy ütős csatárra.

 

Egy ilyen játékosállománynál már lehetséges egy meglehetősen príma progresszív foci. Másik dolog, és nagyon fontos, 2008-tól nem volt ilyen erős cserepadunk…

Defenzíva. Szenyice nem kapott tőlünk nagy teret, de másik oldalon, a hazaiaknak nincs olyan kerete, hogy hű, de nagy gondot okozzon a védelmünknek. Stop.

Most jön a picit személyes vallomásom. 2015 márciusától egészen a 2016-os tavaszi idény első hazai meccséig nem volt lehetőségem élőben megtekinteni a mérkőzéseinket. Egy kis gubanc az egészségemmel, és a meccs zaja kínokat okozott. Otthon néztem a Grand bár melletti blokkban a tévét vagy a notebookot, és közben – hallgatva a távoli stadionörömöket – nem sejtettem, mikor lesz lehetőségem megnézni élőben egy meccset, és mikor tudok örülni a sikereknek.

Köszönök a fentieknek minden egyes új meccset, és gratulálok a DAC 1904 klubnak, hogy sikerült az első idei cél, az első hat!!! Thanks!

 

Ez a webhegy sütiket hassznál, hogy javítani tudjon a felhasználói élményen. Elfogadás Tovább