Amikor ezeket a sorokat írom, pici örömöt is érzek. Ma megérkeztek a sárga zacskók hozzánk, február 15-től ugyanis a város a családi házas övezetekben bevezeti a zsákos műanyagpalack-gyűjtést. Csak halkan merem megjegyezni, hogy néhány környező faluban ez a rendszer már remekül működik, de minden lépés számít, meg hát, Róma sem egy nap alatt épült fel. S az meg igazán nagy öröm számomra, ha olyan inspiráló egyének vannak az ember környezetében, mint például Gajdos Viki, aki nem kezdő a témában. Tudatos, környezetbarát gondolkodása legyen hát ragadós mindenki számára.
Fotók: Ugróczky István
Az interjú megjelent a Klikk Out 2018/01-02. számában.
„Az egyetemi évek alatt kezdett ébredezni a környezettudatos énem, így mire saját háztartásom lett, már tudtam, mi mindent szeretnék másképp csinálni az addigi megszokotthoz képest. A tisztítószerekkel kezdtem: az interneten keresgéltem környezetbarát megoldásokat mosásra, takarításra.
Azután jöttek a kozmetikumok, megtanultam olvasni és értelmezni az összetevőket, és hamar lecseréltem minden kommersz terméket természetesre, vagy olyanra, amit magam készítettem. Főztem szappant, kevertem kencéket… nagyon szerettem. Ma már erre nincs időm, viszont mostanra megvannak a forrásaim, tudom, mit hol érdemes venni.”
Nyilván a kezdetekhez képest mostanra már a háztartásod több területén is megnyilvánul a környezettudatos éned. Mesélj a hétköznapi dolgokról!
Bevásárolni a kosarammal vagy vászonszatyrokkal megyek, ez alap évek óta. Semmit nem teszek zacskóba és nem is veszek túlcsomagolt élelmiszert.
Ásványvíz helyett csapvizet iszunk, és szódagépet vagy klasszikus szódaszifont használunk. A zöldséget, gyümölcsöt, tojást, savanyúságot kedvenc piacosnénimtől szerzem be. A rizst, tésztát, fűszereket, olajosmagokat nagy kiszerelésben, papírzacskóban rendelem egy csomagolásmentes webshopból.
A konyhában a teflont öntöttvas edényekre cseréltem. Igaz, hogy majd’ 5 kiló egy serpenyő, de cserébe szuper benne főzni, és a gyártó 25 év garanciát vállal rá.
Műanyagfólia helyett méhviaszos ételcsomagolót használok, a műanyagdobozkákat pedig üvegre cseréltem. Így nem csak tárolni lehet bennük az ételt, hanem melegíteni is a sütőben.
Ezt is olvasd el:
I Love ECO: Ezt tettétek magatokért 2017-ben!
A takarításhoz, mosáshoz szódabikarbónát, ecetet, folttisztító sót, mosószappant használok, a mosogatószert csapolva veszem.
Többnyire szlovák kézműves kozmetikumokat használok – van néhány kedvenc és bevált márkám. Ezeknek a termékeknek nem csak az összetétele jó, de a csomagolóanyagra is odafigyelnek. Nekem ez is fontos szempont. A tavalyi év nagy felfedezése számomra a szilárd sampon volt, amit papírdobozkában veszek, így ennyivel is kevesebb műanyagot dobunk ki. Tusfürdő helyett pedig évek óta szappant használunk.
A ruhavásárlásban is tudatosabb vagyok – csak azt veszem meg, amire valóban szükségem van, és az elsődleges szempont (akárcsak az élelmiszereknél és kozmetikumoknál) az összetétel és a származási hely.
Honnan tájékozódtál, illetve tájékozódsz a témában?
Az interneten, hol máshol?! 🙂 A Facebookon tagja vagyok néhány öko- és zerowaste- csoportnak, innen merítek ötleteket és motivációt, ilyen például a Háztartásom hulladék nélkül, Zero Waste Weekly, Zero Waste Slovakia, Život bez chémie, Nezmar… és persze újabban a helyi I love Eco csoport is.
Mire vagy a legbüszkébb és hogyan látod, mi az, ami a legtöbb lemondást vagy erőfeszítést igényli még a részedről?
A legbüszkébb a vegyszermentes háztartásomra vagyok, de a hulladékgazdálkodáson még van mit csiszolni. Nagy hátrány, hogy lakásban lakom és nem kertes házban, ahol az ételmaradékot a tyúkoknak dobhatnám, a szerves hulladékot meg a kert végében komposztálhatnám. Panellakóként használhatnék gilisztakomposztálót, de az még nekem is túl hardcore… így inkább a kukába dobom. Amiről nem tudunk lemondani, az a rizstej, amit a tehéntej helyett iszunk. Mert ugyan tetrapakkos és messziről jön… de szeretjük. Jó volna, ha lenne lehetőségünk csomagolásmentesen vásárolni húst és tejterméket, bár remélem, idővel ennek is megtaláljuk a módját.
A saját tapasztalatom az, hogy ha tudatosabban, zöldebben, hulladékmentesebben szeretném vezetni a háztartásom, több logisztikát igényel minden, például egy egyszerű, hétköznapi bevásárlás. Létezik erre valami jó módszer?
Ha van erre jó stratégia, akkor valaki avasson be, mert a beszerzés nekem is nagy nehézséget okoz.
A hipermarketekben nagyon kevés dolog van, amit jó szívvel meg tudok venni (csokit :-), a legtöbb élelmiszer agyon van csomagolva, többnyire műanyagba, persze.
Amikor nincs piacszezon, és kifogytunk itthon a tartós élelmiszerből, gondban vagyunk a főzéssel. Állandóan listákat írok – mit honnan kell venni vagy rendelni, de a rendszerem még nem az igazi…
Hogyan alakult ez a filozófia, amikor megszületett a fiad, Máté? Látod-e rajta, hogy valami már hatott rá, ami neki már egyértelmű?
Mire a fiam megszületett, már kialakult a szemléletem, megvoltak a rutinjaim, nem kellett semmin változtatnom. Amíg pelenkás volt, többnyire mosható pelenkát használtunk. Tiszta vízben fürdött, nem használtam mindenféle kencéket meg habokat. Most 2,5 éves, egyelőre vidáman dobálja a szemetet otthon bármelyik kukába a négy közül (vegyes, műanyag, papír és üveg), de idővel majd biztos tudatosul benne, melyik mire való.
Ő már ebben nő fel, nagyon bízom benne, hogy ez a hozzáállás lesz számára a természetes.
Van olyan külföldi ötlet vagy kezdeményezés, amit örömmel fogadnál itt, nálunk is?
Egy csomagolásmentes boltnak nagyon örülnék! Ahol saját edénykébe kimérve lehetne vásárolni az élelmiszert, csapolni a tisztítószereket, kozmetikumokat… az nagyon megkönnyítené a bevásárlást, az ember egy helyen tudna beszerezni majdnem mindent. A másik pedig egy városi komposztáló, ahol leadhatnám a szerves hulladékot.
Szerencsére a városban kezd kialakulni egy réteg, akinek hozzám hasonlóan igénye van az ilyesmire. Úgyhogy remélem, csak idő kérdése, és mindkettő lesz Szerdahelyen.
Tudod mit, Viki, úgy legyen! 🙂
