Tavaly áprilisban indult útjára a zenei stílusokat bemutató sorozatom, az Ezthallgasdmegë, melyben ez idáig tíz különféle zenei irányzattal ismerkedhettünk meg. A kezdeteikkel, amikor egy egyszerű, ám zseniális ötletből, egy gitárriffből, egy hanglemez sikálásból, vagy lemaradt vokálokból fejlődtek, nőttek óriássá és hódították meg a világot. Célom eme rovattal, hogy közelebb kerüljünk egyes irányzatokhoz, valamelyest megértsük azokat, és ha hallunk valahol egy zenét, felismerjük jellegzetes hangzásáról.
Ezek a stílusok egytől egyig alaposan befolyásolták a zene fejlődését. Nem árt, ha tudjuk, hogyan és milyen körülmények közt indultak. Főként a szezonjuk szerint válogattam, nyáron a house, télen a blues és a funk.
Ideje a tíz irányzatot időrendi sorrendbe állítani. Egy százéves időutazás lesz ez most a zenével. Az eddig írottak alapján kiragadom a fontosabb jellemzőiket és a stílusok hazai formálóinak gondolatait.
Blues, a kék ördög zenéje
A blues a legrégebbi irányzat mind közül, ami még a huszadik század fordulója előtt született. A fekete rabszolga-, később munkásközösségek zenéjeként indult, szerelemről, olykor fájdalomról, máskor jó hangulatról mesél. Jellegzetessé teszi a szájharmonika, a trombita, a tipikus akkordmenetű gitár- és basszusfutamok, a zongora és az ismétlődő, sokszor meditatív ének. Csallóközi művelői a somorjai Húshegyi fivérek, kik négytagú zenekarukkal elképesztő energiával játsszák feldolgozásaikat és saját dalaikat.
Kapcsolódó cikkeink:
János: „Gyermekként a rockért és a metálért rajongtunk, ám nagybátyánk hatására megismerkedtünk a blues-rock stílussal és azonnal éreztük, hogy ez a miénk!”
Ajánlom hozzá a The Butchers – I would rather be dead című számot.
A százéves jazz
Jegyzik úgy is, mint az első művészeti stílust, mely az USA-ban született. A jazz a bölcsője számtalan más zenei stílusnak. A hangszeres örömzene tökéletes elegye az afroamerikai folklór, valamint az európai szórakoztató-, induló- és népzene csoportjainak. Az egyik legnehezebben játszható stílus, rendkívül magas zenei képzettséget igényel.
Kapcsolódó cikkeink:
Szabadság, spontaneitás és hihetetlen mértékű kreativitás (Interjú)
Dunaszerdahelyen a jazz egyik fő életben tartója, Vida Igor így gondol a jazzre:
„Jelenleg számomra ez az a zene, amelyben megtalálom a zeneiség és emberi interakció melletti szabadságot, a spontaneitást és a hihetetlen mértékű kreativitást.”
Ajánlom hozzá John Coltrane – My Favorite Things c. albumát 1961-ből.
A heavy metal hajnala
A rockzene számtalan formája közül a legismertebb a heavy metal, mely Nagy-Britanniában indult útjára az 1960-as években. Az r&b, azaz a rhythm & blues-hullám formálódott valami eszméletlenül hangosba, mind zeneileg, mind maszkulin, teátrális és divatteremtő szempontból. A torz gitár, a démoni vokálok és a Geezer Butler-féle ritmusok hozták az igazi heavy hangzást. A 80-as évekre hatalmas burjánzásba kezdett, rengeteg alfaja született.
Kapcsolódó cikkeink:
A Deep Purple – Smoke On Water gitárriffje történelmileg a legelső és legismertebb heavy metal-dallamfrázis.
Funk, a lelket utaztató zenevonat
Egyidőben a heavy metal-lal a 60-as évek Amerikájában James Brownék az r&b és a soul után formáltak egy új irányzatot, mely a funkzene nevet kapta. Funky volt a zene, a szöveg, a divat a járás még a rágózás is. A törzsi, afrikai gyökerekből burjánzó funkzene egy életérzés, amely egy másik dimenzióba kalauzol minket. A zene, amely egy percig sem hagyja, hogy a fenekeden ülj, megmozgatja még a holtakat is!
Kapcsolódó cikkeink:
A dunaszerdahelyi funkzenekar, a Groove Train basszusgitárosa, Szabó László így írja le a hangzást:
„Zeneileg arról szól a funk, hogy egy ritmikus 4/4-es groove-ban a hangsúlyos 1 és 3 közötti (bólogatós) szüneteket kitöltjük, és közben grimaszt vágunk!”
James Brown – Say It Loud I’m Black And Proud c. száma volt az első funkzenék egyike.
A mennyei dub
Ha a dubzene eredetét szeretnénk kutatni, szintén a hatvanas évek elejére kellene utaznunk. A dub egyértelműen a szabad lélek zenéje, mely teljes harmóniát teremt természet és ember közt. A zene, mely mindenféle bódító szer nélkül is elvisz egy utazásra, melyről megújult állapotodban térsz vissza. A dubzene születése teljesen véletlen, egy reggae lemezről a stúdióban lefelejtették az éneket, így megmaradt a puszta zene. A dj-k ezt használni kezdték, majd direkt ilyeneket gyártottak, szintén a dobot és a basszust előtérbe helyezve.
Kapcsolódó cikkeink:
“Finom rezgéssel tápláljuk szétzilált és összezavart fogyasztói lelkünket”
Hallgasd meg hozzá a Reggaebox – Dub Compilation c. összeállítását.
Hiphop
Picivel később, a hetvenes években, Amerikában a disco- és funkzenéből nődögélt a hiphop. Ez főleg a bronxi ceremóniamesterek (MC), DJ-k és breaktáncosok, valamint a közönség összmunkájának eredménye. A lemezlovasok funkkorongok dobszólóit kezdték oda-vissza játszani két ugyanolyan lemezről, az MC-k nyomták rá a vicces rímeket, a közönség zabálta és zabálja azóta is, több mint ötven éve.
Kapcsolódó cikkeink:
Dreeko és Zirig Árpi, illetve párkányiak válaszolnak (Ankét)
Azt hiszem ezt a stílust kell a legkevésbé bemutatni, de érdemes megnézni Mac Lethal videóját, aki 27 stílusban mutatja meg a hiphopot.
Színtiszta house
Mindeközben a hetvenes évek végére Chicagóban a kíváncsi, kísérletező fekete közösségek sorban halmozták a legendás dob- és basszusszintiket, samplereket, majd ezekkel ontották a zenéket lemezen. A zenéket, melyek a house zene nevet kapták. A diszkózenék négy per négyes ütemeinek és hangmintáinak ismételt lejátszása dobgépekkel és szintikkel megspékelve jelenti a house hangzást. A house szó a The Warehouse nevet viselő klub nevéből származik.
Kapcsolódó cikkünk:
Mindenképp Frankie Knuckles – The Whistle Song c. számát ajánlom, ami az első house-trackek egyike.
Italo disco, az örökzöld tánczene
Az 1980-as évek elején a diszkózenék kezdtek elektronikus hangszereleléssel szólni, jöttek a szintetizátorok, dobgépek, robot hangot kölcsönző vokóderek, Milánóban az italo disco. Akkoriban az olasz DJ-k nehezen jutottak külföldi lemezekhez, így kénytelenek voltak sajátot csinálni. Ennek a pechnek köszönhetően jött létre az energetikus és szentimentális tánczene, az italo disco.
Kapcsolódó cikkünk:
A stílus legnagyobb hazai művelője a hírhedt diszkómatador, Galactic Jackson.
„Mint DJ-nek, annyiból könnyű a helyzetem, hogy ezeknek a zenéknek szinte a 100%-uk táncorientált, és pont az a cél, hogy megtáncoltassuk és mosolyra bírjuk az embereket. Ami megfog benne, az a hangulat, az egyszerű ének és dallam. A legtöbb a szerelemről és az érzelmekről szól! Nagyon hiányzik a mai zenékből, hogy mindezt őszintén sülyesszék beléjük. Talán ezért is újra menő most ez a stílus, mert az emberek kiéheztek az érzelmekre!
Csatolom hozzá az Italo-Disco 80’s – VideoMix-et.
Drum & bass hazai kézből
Vannak zsánerek, melyek korukat megelőzik, űrdimenzionális hangzásuk és megmagyarázhatatlanul tökéletes felépítésük a jövőbe mutat. Ilyen számomra a drum & bass. A stílus indítója egy 1969-es jazz muzsika: a The Winstons – Amen Brother c. számából egy hat másodperces hangminta, azaz loop szolgált a drum & bass és jungle stílusok összes korai szerzeményének alapjául.
Kapcsolódó cikkünk:
A dunaszerdahelyi Soldierr, aki a stílus egyik fő hazai iránymutatója, producerként és MC-ként is működik:
„A zene szerkezetét látom magam előtt és érzem belül. Számomra a drumbuli MC nélkül olyan, mint egy hiphopbuli rap nélkül: csak a zene szól magában. Javarészt nem a színpadon, inkább lent, az emberek közt nyomom, így a közönséggel egy egységet alkotva tombolunk. Ez az MC-zés lényege.
Hallgasd meg Goldie – Inner City Life c. számát!
Trance, a bűvös tánczene
Az utolsó állomásunk Frankfurt, Németország, ahonnan a 90-es években indult a „kaleidoszkopikus” tánczene, melyet trance-ként ismerünk. A stílus általános jellemzője a zene gyors tempója, mely nem feltétlen a lélek kitáncoltatására, hanem annál inkább annak szárnyaltatására szolgál. A trance által született a híres Love Parade fesztivál, ahol több millió raver táncolt egyszerre a berlini főtéren.
Kapcsolódó cikkeink:
